A villámcsapások létfontosságú szerepet játszottak a földi élet eredetében
A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön - állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai.
A meteoritok által több mint négymilliárd éve a Földre juttatott ásványokat régóta kulcsfontosságú alkotóelemnek tartják az élet kifejlődéséhez. Tudósok régóta feltételezik azt is, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival érkezett a fiatal Földre.
A kutatók egy különösen nagy és érintetlen fulguritot vizsgáltak, ez az üvegszerű ásványi anyag akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri a földet. Ez az ásványminta 2016-ban keletkezett, amikor az amerikai Glen Ellyn egyik ingatlanjába villám csapott, és a fulguritot a közeli Wheaton Főiskolának adományozták.
A kutatók eredetileg a fulgurit keletkezését vizsgálták, de meglepődve fedezték fel, hogy a mintában nagy mennyiségű szokatlan schreibersit, vagyis foszfornikolvas van, amelyet eddig csak meteorvasban találtak. A foszfor létfontosságú az élethez és fontos szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig. A fiatal Föld felszínén a foszfor csak olyan ásványokban volt, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni.
"Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres 'meleg kis pocsolya' evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk ebben a fulguritban" - magyarázta Benjamin Hess, a leedsi kutatás vezetője, aki egyben a Yale Egyetem doktorandusza.
Villámcsapások rendszeresen érik a Földet, ami azt jelenti, hogy az élet keletkezéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Valószínűleg még fontosabb, hogy ezek szerint az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon lehetséges marad azután is, hogy a meteoritbecsapódások ritkábbá válnak - tette hozzá a kutató.
A tudósok becslése szerint a villámcsapások által keletkezett foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt, ez a legkorábbi ismert mikrofosszíliák kora. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a villámcsapások kevésbé pusztítók, mint a meteoritbecsapódások, ezért kevésbé avatkozhattak bele azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek az élet kialakulásához vezettek.
(Forrás: MTI)
A meteoritok által több mint négymilliárd éve a Földre juttatott ásványokat régóta kulcsfontosságú alkotóelemnek tartják az élet kifejlődéséhez. Tudósok régóta feltételezik azt is, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival érkezett a fiatal Földre.
A leedsi kutatók most megállapították, hogy a villámcsapások ugyanolyan fontos szerepet játszottak ebben, mint a meteoritok - olvasható az egyetem közleményében. A tudósok szerint ez azt mutatja, hogy az élet kialakulhat a Föld-szerű bolygókon bármikor, ha megfelelőek a légköri feltételek.
A kutatók eredetileg a fulgurit keletkezését vizsgálták, de meglepődve fedezték fel, hogy a mintában nagy mennyiségű szokatlan schreibersit, vagyis foszfornikolvas van, amelyet eddig csak meteorvasban találtak. A foszfor létfontosságú az élethez és fontos szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig. A fiatal Föld felszínén a foszfor csak olyan ásványokban volt, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni.
"Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres 'meleg kis pocsolya' evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk ebben a fulguritban" - magyarázta Benjamin Hess, a leedsi kutatás vezetője, aki egyben a Yale Egyetem doktorandusza.
Villámcsapások rendszeresen érik a Földet, ami azt jelenti, hogy az élet keletkezéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Valószínűleg még fontosabb, hogy ezek szerint az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon lehetséges marad azután is, hogy a meteoritbecsapódások ritkábbá válnak - tette hozzá a kutató.
A tudósok becslése szerint a villámcsapások által keletkezett foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt, ez a legkorábbi ismert mikrofosszíliák kora. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a villámcsapások kevésbé pusztítók, mint a meteoritbecsapódások, ezért kevésbé avatkozhattak bele azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek az élet kialakulásához vezettek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások