A Vosztok-tó rejtélye: hatalmas tévedés

A múlt héten bejelentett orosz tudományos felfedezés, miszerint eddig ismeretlen baktériumfajt találtak az antarktiszi Vosztok-tóban megbukni látszik.


A kutatók bázisa a Vosztok-tó felett. A kutatók bázisa a Vosztok-tó felett.

A Vosztok-tó vize körülbelül 14 millió éve érintetlenül fekszik az Antarktisz jege alatt, ebből kifolyólag nagy reményeket tápláltak az orosz kutatók a korszakalkotó tudományos felfedezés iránt. Úgy tűnik a múlt heti sajtótájékoztatón tett bejelentést az orosz tudósok kicsit elhamarkodták, ugyanis az alaposabban elvégzett vizsgálatok szerint a mintákban talált baktérium valójában szennyezés.

„A laborszemélyzet, a fúrószerkezet és a meghajtáshoz használt üzemanyag a forrása azoknak a baktériumoknak, amiket a mintákban találtunk” – nyilatkozta Szergej Koroljev, a kísérletet végző Szentpétervári Nukleáris Fizikai Kutatóintézet egyik munkatársa.
A kutatók úgy nyilatkoztak, hogy a fúrásokat folytatni fogják és tovább vizsgálják a tó vizét eddig ismeretlen baktériumfajok után kutatva. A szennyeződés elkerülése érdekében a közeljövőben fokozottabban oda fognak figyelni a steril körülmények biztosítására, hogy a mostanihoz hasonló mérési hiba ne következhessen be még egyszer.

Sajnos nem ez volt az első eset, hogy egy hasonlóan kulcsfontosságú tudományos felfedezésről végül kiderült, hogy egyszerű emberi hiba okozta. A NASA kutatói 2010-ben például egy olyan baktériumot véltek felfedezni, amely DNS-ébe arzént épít be, majd nem sokkal a bejelentés után kiderült, hogy valójában egy egyszerű mérési hiba okozta szennyeződést tártak fel. Mindkét fent említett eset közös tanulsága az a tény, hogy a sajtótájékoztatón elhangzó bejelentéseknek nem szabad azonnal hinni. Jobb megvárni, amíg a hetekig, hónapokig vagy akár évekig tartó precíz, tudományos alapokon elvégzett vizsgálatok meg nem erősítik a felfedezés hitelességét.

Az orosz tudósok azonban továbbra is bizakodóak, nem adják fel és folytatják a fúrásokat és a kutatást. A Vosztok-tó a legnagyobb az Antarktisz jege alatt lapuló tavak közül, melyek száma a tudósok szerint megközelíti a 150 darabot. A Vosztok-tó megközelítőleg 250 kilométer hosszú és 50 km széles, létezését pedig 1996-ig csak sejtették a kutatók. Ezek a tavak a külvilágtól régóta elszigetelt, nagy nyomású és folyékony halmazállapotú vizet tartalmaznak, ami tovább növeli az esélyét egy több millió éves baktérium felfedezésének.

A Vosztok-tó elhelyezkedése az Antarktiszon. A Vosztok-tó elhelyezkedése az Antarktiszon.

Forrás: index.hu

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com