A Vosztok-tó rejtélye: hatalmas tévedés

A múlt héten bejelentett orosz tudományos felfedezés, miszerint eddig ismeretlen baktériumfajt találtak az antarktiszi Vosztok-tóban megbukni látszik.


A kutatók bázisa a Vosztok-tó felett. A kutatók bázisa a Vosztok-tó felett.

A Vosztok-tó vize körülbelül 14 millió éve érintetlenül fekszik az Antarktisz jege alatt, ebből kifolyólag nagy reményeket tápláltak az orosz kutatók a korszakalkotó tudományos felfedezés iránt. Úgy tűnik a múlt heti sajtótájékoztatón tett bejelentést az orosz tudósok kicsit elhamarkodták, ugyanis az alaposabban elvégzett vizsgálatok szerint a mintákban talált baktérium valójában szennyezés.

„A laborszemélyzet, a fúrószerkezet és a meghajtáshoz használt üzemanyag a forrása azoknak a baktériumoknak, amiket a mintákban találtunk” – nyilatkozta Szergej Koroljev, a kísérletet végző Szentpétervári Nukleáris Fizikai Kutatóintézet egyik munkatársa.
A kutatók úgy nyilatkoztak, hogy a fúrásokat folytatni fogják és tovább vizsgálják a tó vizét eddig ismeretlen baktériumfajok után kutatva. A szennyeződés elkerülése érdekében a közeljövőben fokozottabban oda fognak figyelni a steril körülmények biztosítására, hogy a mostanihoz hasonló mérési hiba ne következhessen be még egyszer.

Sajnos nem ez volt az első eset, hogy egy hasonlóan kulcsfontosságú tudományos felfedezésről végül kiderült, hogy egyszerű emberi hiba okozta. A NASA kutatói 2010-ben például egy olyan baktériumot véltek felfedezni, amely DNS-ébe arzént épít be, majd nem sokkal a bejelentés után kiderült, hogy valójában egy egyszerű mérési hiba okozta szennyeződést tártak fel. Mindkét fent említett eset közös tanulsága az a tény, hogy a sajtótájékoztatón elhangzó bejelentéseknek nem szabad azonnal hinni. Jobb megvárni, amíg a hetekig, hónapokig vagy akár évekig tartó precíz, tudományos alapokon elvégzett vizsgálatok meg nem erősítik a felfedezés hitelességét.

Az orosz tudósok azonban továbbra is bizakodóak, nem adják fel és folytatják a fúrásokat és a kutatást. A Vosztok-tó a legnagyobb az Antarktisz jege alatt lapuló tavak közül, melyek száma a tudósok szerint megközelíti a 150 darabot. A Vosztok-tó megközelítőleg 250 kilométer hosszú és 50 km széles, létezését pedig 1996-ig csak sejtették a kutatók. Ezek a tavak a külvilágtól régóta elszigetelt, nagy nyomású és folyékony halmazállapotú vizet tartalmaznak, ami tovább növeli az esélyét egy több millió éves baktérium felfedezésének.

A Vosztok-tó elhelyezkedése az Antarktiszon. A Vosztok-tó elhelyezkedése az Antarktiszon.

Forrás: index.hu

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com