A zsíros étrend és az elhízás gyulladásos immunreakcióval is növelheti a szívbaj kockázatát
Az elhízás emeli a vérnyomást és a koleszterinszintet, mindkettő a szívbetegségek kockázati tényezője, ezt korábbi kutatások már bizonyították.
A friss tanulmány szerzői szerint a jelentős túlsúly olyan immunreakciót indíthat el, amely fokozza a szívroham rizikóját.
Az eredmények olyan új kezelések kifejlesztését segíthetik, amelyek erre a gyulladásra irányulnak és mérséklik a szívroham esélyét - utalt a medicalexpress.com a Cell Metabolism című szaklap aktuális számában ismertetett kutatásra.
Amikor a kutatócsoport megvizsgálta az utóbbiak zsíreloszlását, azt találták, hogy akiknek a deréktáján halmozódott fel több felesleg, azoknál nagyobb a T-limfociták koncentrációja, mint a combra-fenékre hízóknál. A T-sejtek az immunreakciók kulcsfontosságú résztvevői, védik a szervezetet a fertőzésektől. Alapvető szerepet játszanak a gyulladások kialakulásában is, ami sok szív- és érrendszeri zavart súlyosbíthat.
Elősegítheti többek között a zsírok lerakódását az artériák falán, ami érelmeszesedést okozhat és szívrohamhoz, agyvérzéshez vezethet. A zsíros táplálékot fogyasztó egereknél is nagy volt a T-limfociták koncentrációja, a tudósok ebből arra következtettek, hogy a zsírdús étrend és az abból következő elhízás ártalmas gyulladás okozója lehet. "Közvetlen kapcsolatot találtunk az elfogyasztott étel, a testsúly és a szívbetegségekhez vezető veszélyes gyulladás között. A gyulladásban résztvevő molekulát célzó gyógyszereket már klinikákon tesztelik rákgyógyítás céljából.
Lehetséges, hogy ezeket a gyógyszereket szívbetegségek kezelésére is használni lehet" - mondta Federica Marelli-Berg, az egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzora. "Nem tudjuk egyelőre, meddig marad meg a vérben a T-limfociták nagy koncentrációja, vagyis az étrend megváltoztatása csökkenti-e a T-sejtek mennyiségét és a szívbetegségek kockázatát, vagy ellenkezőleg: ha egyszer magasra szökött a számuk, az életfogytig úgy is marad" - tette hozzá Claudio Mauro, a kutatócsoport egyik tagja.
MTI
A friss tanulmány szerzői szerint a jelentős túlsúly olyan immunreakciót indíthat el, amely fokozza a szívroham rizikóját.
Az eredmények olyan új kezelések kifejlesztését segíthetik, amelyek erre a gyulladásra irányulnak és mérséklik a szívroham esélyét - utalt a medicalexpress.com a Cell Metabolism című szaklap aktuális számában ismertetett kutatásra.
A kutatók 1172 embertől vettek vért, voltak közöttük vékonyak, túlsúlyosak és elhízottak. Azt fedezték fel, hogy a T-sejt vagy T-limfocita nevű fehérvérsejt nagyobb koncentrációban fordul elő az elhízottaknál.
Amikor a kutatócsoport megvizsgálta az utóbbiak zsíreloszlását, azt találták, hogy akiknek a deréktáján halmozódott fel több felesleg, azoknál nagyobb a T-limfociták koncentrációja, mint a combra-fenékre hízóknál. A T-sejtek az immunreakciók kulcsfontosságú résztvevői, védik a szervezetet a fertőzésektől. Alapvető szerepet játszanak a gyulladások kialakulásában is, ami sok szív- és érrendszeri zavart súlyosbíthat.
Elősegítheti többek között a zsírok lerakódását az artériák falán, ami érelmeszesedést okozhat és szívrohamhoz, agyvérzéshez vezethet. A zsíros táplálékot fogyasztó egereknél is nagy volt a T-limfociták koncentrációja, a tudósok ebből arra következtettek, hogy a zsírdús étrend és az abból következő elhízás ártalmas gyulladás okozója lehet. "Közvetlen kapcsolatot találtunk az elfogyasztott étel, a testsúly és a szívbetegségekhez vezető veszélyes gyulladás között. A gyulladásban résztvevő molekulát célzó gyógyszereket már klinikákon tesztelik rákgyógyítás céljából.
Lehetséges, hogy ezeket a gyógyszereket szívbetegségek kezelésére is használni lehet" - mondta Federica Marelli-Berg, az egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzora. "Nem tudjuk egyelőre, meddig marad meg a vérben a T-limfociták nagy koncentrációja, vagyis az étrend megváltoztatása csökkenti-e a T-sejtek mennyiségét és a szívbetegségek kockázatát, vagy ellenkezőleg: ha egyszer magasra szökött a számuk, az életfogytig úgy is marad" - tette hozzá Claudio Mauro, a kutatócsoport egyik tagja.
MTI
Hozzászólások