Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ezeket az elsőre vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazták az idén.Elsőre meghökkentő, de elgondolkodtató, és akár életmentő felfedezésért díjazták az Ig Nobel-gálán azokat a japán kutatókat, akik rájöttek, hogy az emlősök, így például az egerek, patkányok és a sertések, képesek oxigént felvenni a végbélen keresztül, de a halak közül egyes csíkfélék is hasonló technikával lélegeznek.

A kutatást többek között az indokolta, hogy a koronavírus-járvány idején sok kórházban elfogyott a lélegeztetőgép, ezért alternatív megoldást kellett keresni. A kutatás eredményei annyira biztatóak voltak, hogy elkezdődhetett az emberi tesztelés, ami ha sikerre zárul, akkor lehet, hogy a jövőben oxigént fognak pumpálni a légzési elégtelenséggel küzdő betegek végbelébe.

Nem a japán kutatók felfedezése volt azonban az egyetlen, ami Ig Nobel-díjat kapott az idei Massachusetts Institute of Technology-n rendezett díjátadón. A japán kutatók élettani kategóriában nyertek. Dr. Takanori Takebe, a kutatás egyik vezetője azt mondta a díjjal kapcsolatban, hogy először vegyes érzésekkel fogadta, de miután rájött, hogy a felfedezést azért ismerték el, mert nemcsak megnevettet, hanem el is gondolkodtat, már inkább örült neki.

Ig Nobel-díjat kapott egy amerikai kutatás is, ami azt vizsgálta, hogy a galambokat rakétákba lehet zárni, hogy így irányítsák őket, de ezt az ötletet „őrült ötletként” elvetették. A fizikai díjat a Floridai Egyetem egyik kutatója nyerte, aki azt derítette ki, hogy a halott pisztráng is tud úszni. A demográfiai díjat azok az oxfordi kutatók kapták, akik rájöttek, hogy az extrém hosszú élettartamú emberek általában olyan helyekről származnak, ahol rövid az átlag élettartam, hiányoznak a születési anyakönyvi kivonatok és gyakran követnek el hivatalos hibákat, csalásokat, tehát az extrém öregségi rekordok statisztikai rémálmok.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com