Antik márványszobrot tártak fel Nagy Sándor szülővárosában
Szilénosznak, Dionüszosz nevelőjének és kísérőjének márványszobrát tárták fel Görögországban, az ókori Pellában.Pella, a világhódító Nagy Sándor szülővárosa a mai Thesszalonikitől 40 kilométerre északnyugatra található. A települést a Kr.e. 5. században alapította Arkhelaosz király a régi főváros, Aiginai (mai Vergina) helyett. II. Philipposz és Nagy Sándor (III. Alexandrosz) építette ki Pellát, amely a Kr.e. 4. században Makedónia legjelentősebb városává vált.
A legendák szerint itt élt Arisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, és Pellában hunyt el Kr.e. 406-ban Euripidész. A rómaiak Kr. e. 168-ban a püdnai csata után feldúlták a várost, amely innentől a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja volt.
Az antik romvárosban végzett ásatások során már napvilágra kerültek a hatalmas, 60 ezer négyzetméteres palotakomplexum maradványai, feltártak több szentélyt, erődítményt, magánházat és temetkezést - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
Az idei ásatási szezonban a Kr.e. 4. században, Kasszandrosz uralkodása alatt kiépült agorát tárják fel, így bukkantak a "piactér" északi sarkában a márványszoborra. Az állatbőrökbe öltözött, szakállas alak jellegzetes arcvonásai alapján a szakemberek feltételezik, hogy Szilénoszról van szó, aki Dionüszosz lerészegedett követői, a meneádok, valamint a szatüroszok társaságában követte a bor és a mámor istenét.
Egyedülállónak nevezte a leletet Ioannisz Akamatisz, a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem régészprofesszora, aki szerint az agora északi részén szentélyek lehettek. A legfrissebb leleteket sorolva a régész elmondta, hogy feltártak egy félkör alakú struktúrát a hozzá tartozó ólomcsövekkel és egy kis víztartállyal, a feltételezések szerint egy kis szökőkút maradványairól lehet szó.
Emellett egy hatalmas bronzszobor töredéke is napvilágra került. "A romváros nap mint nap szolgál meglepetésekkel" - fogalmazott Ioannisz Akamatisz.
http://archaeologynewsnetwork.blogspot.hu/2015/08/marble-statue-of-silenus-unearthed-at.html#.VcSXuk8w_ct
(Forrás: MTI)
A legendák szerint itt élt Arisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, és Pellában hunyt el Kr.e. 406-ban Euripidész. A rómaiak Kr. e. 168-ban a püdnai csata után feldúlták a várost, amely innentől a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja volt.
Az antik romvárosban végzett ásatások során már napvilágra kerültek a hatalmas, 60 ezer négyzetméteres palotakomplexum maradványai, feltártak több szentélyt, erődítményt, magánházat és temetkezést - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
Az idei ásatási szezonban a Kr.e. 4. században, Kasszandrosz uralkodása alatt kiépült agorát tárják fel, így bukkantak a "piactér" északi sarkában a márványszoborra. Az állatbőrökbe öltözött, szakállas alak jellegzetes arcvonásai alapján a szakemberek feltételezik, hogy Szilénoszról van szó, aki Dionüszosz lerészegedett követői, a meneádok, valamint a szatüroszok társaságában követte a bor és a mámor istenét.
Egyedülállónak nevezte a leletet Ioannisz Akamatisz, a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem régészprofesszora, aki szerint az agora északi részén szentélyek lehettek. A legfrissebb leleteket sorolva a régész elmondta, hogy feltártak egy félkör alakú struktúrát a hozzá tartozó ólomcsövekkel és egy kis víztartállyal, a feltételezések szerint egy kis szökőkút maradványairól lehet szó.
Emellett egy hatalmas bronzszobor töredéke is napvilágra került. "A romváros nap mint nap szolgál meglepetésekkel" - fogalmazott Ioannisz Akamatisz.
http://archaeologynewsnetwork.blogspot.hu/2015/08/marble-statue-of-silenus-unearthed-at.html#.VcSXuk8w_ct
(Forrás: MTI)
Hozzászólások