Az agy gyógyulását segítő új idegsejttípust fedeztek fel a Semmelweis Egyetem kutatói
Az új típusú sejtek "alagutakat" képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Az ELTE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete docensének, Alpár Alánnak a vezetésével a Nemzeti Agykutatási Program keretében végzett kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos multidiszciplináris folyóiratban tették közzé.
Az emberi agy regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új idegsejtek. Ezek a sejtek miután megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak. Az ELTE kutatói e vándorlás folyamatát vizsgálták. Ehhez a patkány szaglórendszerében leltek kísérleti modellre: itt az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű "alagutakban" jutnak el rendeltetési helyükre.
A szakemberek felfedezték, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti: ilyen sejtek veszik körbe hagymahéjszerűen a vándorlási útvonalat, vagyis ezek alkotják a megfigyelt "alagutakat". Ezekről az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, a secretagonin nevű fehérje jóvoltából.
Ez a fehérje igen érzékeny az idegrendszerben fontos szerepet betöltő kalciumionok koncentrációjának változásaira, és képes a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat szabályozni. A kutatók azt is észrevették, hogy e sejtek többen vannak, mint azt korábban gondolták, azonban nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő ezekben a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre.
A kutatók megfigyelték, hogy e különleges sejtek ilyenkor nemcsak az "alagút" falában, de a belsejében is felbukkannak, mintegy útjelző rendszert alkotva a vándorló új idegsejtek számára. A szakemberek kimutatták, hogy az azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, és arra is fény derült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban is megtalálhatók.
Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.
MTI
Az ELTE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete docensének, Alpár Alánnak a vezetésével a Nemzeti Agykutatási Program keretében végzett kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos multidiszciplináris folyóiratban tették közzé.
Az emberi agy regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új idegsejtek. Ezek a sejtek miután megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak. Az ELTE kutatói e vándorlás folyamatát vizsgálták. Ehhez a patkány szaglórendszerében leltek kísérleti modellre: itt az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű "alagutakban" jutnak el rendeltetési helyükre.
A szakemberek felfedezték, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti: ilyen sejtek veszik körbe hagymahéjszerűen a vándorlási útvonalat, vagyis ezek alkotják a megfigyelt "alagutakat". Ezekről az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, a secretagonin nevű fehérje jóvoltából.
Ez a fehérje igen érzékeny az idegrendszerben fontos szerepet betöltő kalciumionok koncentrációjának változásaira, és képes a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat szabályozni. A kutatók azt is észrevették, hogy e sejtek többen vannak, mint azt korábban gondolták, azonban nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő ezekben a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre.
A kutatók megfigyelték, hogy e különleges sejtek ilyenkor nemcsak az "alagút" falában, de a belsejében is felbukkannak, mintegy útjelző rendszert alkotva a vándorló új idegsejtek számára. A szakemberek kimutatták, hogy az azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, és arra is fény derült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban is megtalálhatók.
Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.
MTI
Hozzászólások