Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.Az éghajlatváltozásnak többféle következménye van, így például a tüzek, a katasztrofális árvizek és az aszályok, ám egy új kutatás feltárta, hogy nemcsak a bolygót érintik a változások, hanem az embereket is, ugyanis egyes baktériumok kihasználhatják, hogy a testünk nem tud lépést tartani a változásokkal.

A Surrey Egyetem tudósai arra jöttek rá a kutatásuk során, hogy az éghajlatváltozás összefüggésbe hozható a gyakori hasmenéses betegség, a campylobacteriosis megnövekedett előfordulásával az emberekben.

A melegedő éghajlat és azzal járó környezeti változások kedveznek a Campylobacter baktériumok elszaporodásának. Ennek két faja, a hasi fájdalmat, hányást és fájdalmas hasmenést okozó a C. jejuni és a C. coli, kimondottan veszélyt jelent az emberi egészségére, de az életre is.

A kutatók megfigyelték, hogy az időjárás hogyan befolyásolja a betegséget, a következő lépés pedig az ok megértése. Manapság már a legfrissebb helyi időjárási adatok alapján meghatározhatjuk a betegség kialakulásának kockázatát.

A tudósok leginkább az emelkedett hőmérséklet és a megnövekedett páratartalom hatásának vizsgálatával foglalkoznak a campylobacteriosis emberek közötti terjedése terén. Ez azért fontos, mert a bizonyos típusú betegségek terjedésének hátterében álló mechanizmusok megértése egyfelől segít meghatározni a járványok lehetséges kockázatát, másfelől azok ismeretében meg lehet előzni azokat.

A kutatók 20 év adatai elemezték Angliában és Walesben 1 millió campylobacteriosis esetről. A munka során egy olyan matematikai modellt dolgoztak ki, ami által össze tudják hasonlítani az elemezés által kapott eredményeket a Met Office által megadott időjárási paraméterekkel.

Ebből kiderült, hogy a campylobacteriosis egész stabil 8 °C alatti hőmérsékleten, ám már 5 fokosemelkedés elég ahhoz, hogy a baktériumok több fertőzést okozzanak. Ugyanakkor a tanulmány egy harmadik tényezőt is említ, ami befolyásolja a betegség terjedését, ugyanis a meghosszabbodott nappalok is összefüggésbe hozhatok a megbetegedések számának növekedésével. Ezzel kapcsolatban a tudósok még nem jöttek rá a háttérben húzódó pontos okokra.

(Forrás: vilagunk.hu)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com