Az ESA-tagság hatalmas előrelépést jelentene Magyarország számára
Hatalmas előrelépést jelentene az egész ország számára az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás, hiszen az űriparban lévő rendkívül magas szintű tudás az egész hazai gazdaságra jótékony hatással lenne - hangsúlyozta Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek annak kapcsán, hogy Magyarország hamarosan az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válhat.
Ismertetése szerint az ESA tevékenységének 85 százalékát teszik ki a fejlesztések, és csak 15 százalék a kutatások részaránya. A befizetett tagdíjak jelentős hányada, 60-90 százaléka visszakerül a tagországokhoz fejlesztési feladatok megoldására. Emellett, mint a korábban csatlakozott államok tapasztalata mutatja, az ESA-tagságnak köszönhetően általában növekszik a megrendelések volumene az európai űrpiac más szereplői, például magánvállalatok, haditechnikai cégek részéről.
"Az Európai Űrügynökséghez történő csatlakozásunk olyan erős űripar kialakulását eredményezné, amely nem a világtól izoláltan végezné fejlesztéseit, hanem az egységes űrpiac részeként európai szinten integrált tevékenységet végezne. Tagságunk új technológiai fejlesztési irányt nyitna meg, amiből véleményem szerint rengeteget profitálna az ország.
Csatlakozásunk természetesen erősítené a kutatási tevékenységet is, hiszen ezek a fejlesztések kutatások nélkül, a kutatások során megszerzett tudás nélkül kivitelezhetetlenek. Következésképp európai szintre emelkedne a kutatás-fejlesztésnek ez a szegmense, s az űriparban lévő rendkívül magas tudás az egész magyar iparban szétáramlana" - vázolta a csatlakozás előnyeit Szegő Károly.
Magyarország 1991-ben, a régióból elsőként kötött általános keretmegállapodást az Európai Űrügynökséggel, majd 1998-ban csatlakozott a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított PRODEX (PROgramme de Développement d'Expériences scientifiques) tudományos programhoz. 2003 óta Magyarország az ESA úgynevezett együttműködő állama (PECS/ Plan for European Cooperating States).
A magyar szakemberek a PECS program keretében több európai űrfizikai, űrélettani, földmegfigyelési projektben is részt vettek, eredményeik többsége a Földön is hasznosul. Így például a kozmikus sugárzás mérésére szolgáló magyar fejlesztésű dozimétereket atomerőművekben alkalmazzák, a súlytalanságban végzett űrtechnológiai kísérletek új ötvözetek előállítását segítik elő.
Magyarország részt vesz olyan jelentős projektekben is, mint például az ESA Rosetta üstökös-kutató programja. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették ki a november 12-én a 67P/CSurjumov-Geraszimenko üstökös magján landoló leszállóegység agyát, a hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépet, amelynek szoftverét folyamatosan frissítik.
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont szakemberei részt vállaltak a leszállóegység pordetektorának és a napszél paramétereit vizsgáló főbb műszercsomagok kifejlesztésében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a leszállóegység tápellátó rendszerének megépítésében vállalt komoly szerepet.
MTI
Ismertetése szerint az ESA tevékenységének 85 százalékát teszik ki a fejlesztések, és csak 15 százalék a kutatások részaránya. A befizetett tagdíjak jelentős hányada, 60-90 százaléka visszakerül a tagországokhoz fejlesztési feladatok megoldására. Emellett, mint a korábban csatlakozott államok tapasztalata mutatja, az ESA-tagságnak köszönhetően általában növekszik a megrendelések volumene az európai űrpiac más szereplői, például magánvállalatok, haditechnikai cégek részéről."Az Európai Űrügynökséghez történő csatlakozásunk olyan erős űripar kialakulását eredményezné, amely nem a világtól izoláltan végezné fejlesztéseit, hanem az egységes űrpiac részeként európai szinten integrált tevékenységet végezne. Tagságunk új technológiai fejlesztési irányt nyitna meg, amiből véleményem szerint rengeteget profitálna az ország.
Csatlakozásunk természetesen erősítené a kutatási tevékenységet is, hiszen ezek a fejlesztések kutatások nélkül, a kutatások során megszerzett tudás nélkül kivitelezhetetlenek. Következésképp európai szintre emelkedne a kutatás-fejlesztésnek ez a szegmense, s az űriparban lévő rendkívül magas tudás az egész magyar iparban szétáramlana" - vázolta a csatlakozás előnyeit Szegő Károly.
Magyarország 1991-ben, a régióból elsőként kötött általános keretmegállapodást az Európai Űrügynökséggel, majd 1998-ban csatlakozott a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított PRODEX (PROgramme de Développement d'Expériences scientifiques) tudományos programhoz. 2003 óta Magyarország az ESA úgynevezett együttműködő állama (PECS/ Plan for European Cooperating States).
A magyar szakemberek a PECS program keretében több európai űrfizikai, űrélettani, földmegfigyelési projektben is részt vettek, eredményeik többsége a Földön is hasznosul. Így például a kozmikus sugárzás mérésére szolgáló magyar fejlesztésű dozimétereket atomerőművekben alkalmazzák, a súlytalanságban végzett űrtechnológiai kísérletek új ötvözetek előállítását segítik elő.
Magyarország részt vesz olyan jelentős projektekben is, mint például az ESA Rosetta üstökös-kutató programja. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették ki a november 12-én a 67P/CSurjumov-Geraszimenko üstökös magján landoló leszállóegység agyát, a hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépet, amelynek szoftverét folyamatosan frissítik.
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont szakemberei részt vállaltak a leszállóegység pordetektorának és a napszél paramétereit vizsgáló főbb műszercsomagok kifejlesztésében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a leszállóegység tápellátó rendszerének megépítésében vállalt komoly szerepet.
MTI
Hozzászólások