Az európaiak bőre világosabb lett az elmúlt 5000 év alatt

Tudósok állítása szerint a természetes kiválasztódás miatt az európai emberek bőre világosabb lett.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA legutóbb feltárt leletek megváltoztatják a korábbi nézeteket. Az európai emberek bőrének színe az elmúlt öt évezred során világosabb lett, mivel a DNS-ek természetesek kiválasztódás során átalakultak - állítják tudósok.

A napokban közzétett tanulmány szerint a DNS elemzéseket végeztek őskori csontvázakon és összehasonlították azokat a jelenlegi európai génállománnyal.

Londoni és mainzi egyetemi kutatócsoport arra az eredményre jutott, hogy az idők során alapvető különbségek állapíthatók meg a génállományban, mind a bőr, mind a pigmentáció, mind a haj és szem tekintetében. Megállapították, hogy az őskori európaiaknak lényegesen sötétebb színük volt, mint mai utódaiknak. Érdekes, hogy az évezredek során a sötétebb szín dominált. Minden ősünk sötétebb volt, mi a napjaink emberei.

Bár a genetikusok a természetes kiválasztódás folyamatát már évek óta kutatják, a jelenlegi kutatási eredmények az elsők, amelyek konkrét időzónában el tudják helyezni azt.

A meglévő adatokat számítógépes szimulációval próbálják meg egymáshoz közelíteni és kapcsolni Berlinben és Kijevben is. Ahol a genetika változását nem lehet esetlegességgel magyarázni, a tudósok bizonyítottnak vélik, hogy a természetes kiválasztódás játszik döntő szerepet.

A kutatást végző tudósok szerint számos oka van annak, hogy ez a változás mivel magyarázható. Az egyik az északi égövön a kevesebb napfényhez való alkalmazkodás. A világosabb bőr jobban ki van téve az ibolyán túli fénynek, valamint a bevitt D-vitamin mennyiségét is figyelembe kell venni. A D-vitaminhoz kötött magyarázat kevésbé tűnhet meggyőzőnek, ha a haj és a szem színét vizsgáljuk. Azonban lehet, hogy a világosabb haj- és szemszín inkább a csoport hovatartozását hivatott jelezni, amely a partnerválasztásnál bizonyult döntőnek.

A kutatócsoport szerint a felfedezésük azt az elméletet támasztja alá, hogy a partnerválasztásnál a csoport preferenciája fontosabb, mint a természetes környezet.

www.independent.co.uk

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com