Az ősember beszédje
Csontelemzés bizonyítja, hogy a neandervölgyi ősember képes volt a beszédre, akár összetett nyelven is tudott beszélni.
Egy megkövesedett nyelvcsont - a nyakban található, patkó alakú képződmény - legújabb vizsgálata azt bizonyítja, hogy őseink birtokában voltak a beszéd képességének. Ezt már a nyolcvanas évek óta feltételezték, amikor a nyelvcsont felszínre került. A csont majdnem úgy néz ki, mint egy mai emberé. A mai számítógépes modellezés már azt is bizonyítani tudja, hogy a csont akkor a maihoz nagyon hasonló módon működött. A nyelvcsont a beszédhez elengedhetetlenül fontos, mivel ez támasztja a nyelv tövét. A nem ember főemlősöknél ennek a csontnak az elhelyezkedése nem teszi lehetővé az emberi fajhoz hasonló beszédet.
A kérdést vizsgáló nemzetközi kutatócsapat 3D-s Röntgen-felvételeket és mechanikus modellezést választott kísérlete eszközéül. A modell segítségével láthatóvá vált, hogy a csont hogyan viselkedik az őt körülvevő csontokkal együtt. A kutatók szerint ez bizonyíték arra, hogy a csont nemcsak úgy néz ki, mint a modern emberéhez, hanem hasonlóképpen is működik. Ezzel a felfedezéssel nemcsak a neandervölgyi ősember, hanem a mai ember megértéséhez is közelebb kerültünk.
A beszéd és a nyelv kialakításának képessége alapvető emberi tulajdonság. Amennyiben ez a képessége a neandervölgyi ősembereknek is megvolt, ez azt is jelenti, hogy már emberi lénynek tekinthetők 60 ezer évvel ezelőtt élt őseink.
Korábban tényként fogadták el, hogy a komplex nyelv 100 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki, és erre csak a modern ember képes. Ez a tézis épp az izraeli Kebara barlangban felfedezett csontokkal dőlt meg. Az 1989-ban megtalált nyelvcsont nagyon hasonló a mienkhez.
Ennél sokkal korábbi csontokat és maradványokat tártak fel, amelyet a Homo heidelbergensisnek, a neandervölgyivel rokon ősöknek tartanak. Az újonnan feltárt leletek a beszéd sokkal korábbi kialakulását valószínűsítik annak ellenére, hogy önmagában nem szolgál bizonyítékul arra, hogy a neandervölgyi komplex beszédet beszélt volna. A felfedezés azonban további vizsgálatokra és korábbi megállapítások felülvizsgálatára ösztönöz.
A neandervölgyi a modern embernél zömökebb, alacsonyabb volt, nem volt álla, masszív szemöldökcsontja és hátrafelé lejtő homloka volt. Nem tekintik a modern ember közvetlen elődjének, de a DNS-vizsgálatok szerint a génállomány 1%-a tőlük származik az eurázsiaiak esetében.
Messzemenő következtetésekre nem vállalkoznak a kísérletben résztvevő tudósok, de az megállapítható, hogy a beszéd és a nyelv kialakulása legalább a neandervölgyivel közös ősünkig nyúlik vezethető vissza.
A vizsgálatok azonban itt nem fejeződnek be. A jövőben más ma élő főemlősök vizsgálata szükséges a modern ember működésének jobb megértéséhez.
www.bbc.co.uk
Egy megkövesedett nyelvcsont - a nyakban található, patkó alakú képződmény - legújabb vizsgálata azt bizonyítja, hogy őseink birtokában voltak a beszéd képességének. Ezt már a nyolcvanas évek óta feltételezték, amikor a nyelvcsont felszínre került. A csont majdnem úgy néz ki, mint egy mai emberé. A mai számítógépes modellezés már azt is bizonyítani tudja, hogy a csont akkor a maihoz nagyon hasonló módon működött. A nyelvcsont a beszédhez elengedhetetlenül fontos, mivel ez támasztja a nyelv tövét. A nem ember főemlősöknél ennek a csontnak az elhelyezkedése nem teszi lehetővé az emberi fajhoz hasonló beszédet. Nemcsak formája, hanem mechanikai jellemzői is hasonlóságot mutatnak.
A kérdést vizsgáló nemzetközi kutatócsapat 3D-s Röntgen-felvételeket és mechanikus modellezést választott kísérlete eszközéül. A modell segítségével láthatóvá vált, hogy a csont hogyan viselkedik az őt körülvevő csontokkal együtt. A kutatók szerint ez bizonyíték arra, hogy a csont nemcsak úgy néz ki, mint a modern emberéhez, hanem hasonlóképpen is működik. Ezzel a felfedezéssel nemcsak a neandervölgyi ősember, hanem a mai ember megértéséhez is közelebb kerültünk.
A beszéd és a nyelv kialakításának képessége alapvető emberi tulajdonság. Amennyiben ez a képessége a neandervölgyi ősembereknek is megvolt, ez azt is jelenti, hogy már emberi lénynek tekinthetők 60 ezer évvel ezelőtt élt őseink.
Korábban tényként fogadták el, hogy a komplex nyelv 100 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki, és erre csak a modern ember képes. Ez a tézis épp az izraeli Kebara barlangban felfedezett csontokkal dőlt meg. Az 1989-ban megtalált nyelvcsont nagyon hasonló a mienkhez.
Ennél sokkal korábbi csontokat és maradványokat tártak fel, amelyet a Homo heidelbergensisnek, a neandervölgyivel rokon ősöknek tartanak. Az újonnan feltárt leletek a beszéd sokkal korábbi kialakulását valószínűsítik annak ellenére, hogy önmagában nem szolgál bizonyítékul arra, hogy a neandervölgyi komplex beszédet beszélt volna. A felfedezés azonban további vizsgálatokra és korábbi megállapítások felülvizsgálatára ösztönöz.A neandervölgyi a modern embernél zömökebb, alacsonyabb volt, nem volt álla, masszív szemöldökcsontja és hátrafelé lejtő homloka volt. Nem tekintik a modern ember közvetlen elődjének, de a DNS-vizsgálatok szerint a génállomány 1%-a tőlük származik az eurázsiaiak esetében.
Messzemenő következtetésekre nem vállalkoznak a kísérletben résztvevő tudósok, de az megállapítható, hogy a beszéd és a nyelv kialakulása legalább a neandervölgyivel közös ősünkig nyúlik vezethető vissza.
A vizsgálatok azonban itt nem fejeződnek be. A jövőben más ma élő főemlősök vizsgálata szükséges a modern ember működésének jobb megértéséhez.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások