Azonosították Ezékiás júdai király pecsétjét Jeruzsálemben
Ezékiás júdai király pecsétjeként azonosították a kutatók a 2009-ben Jeruzsálem óvárosának fala mellett, a Templomhegy szomszédságában talált leletet - adta hírül a Ynet, a Jediót Ahrónot című újság honlapja.
Archeológusok első alkalommal azonosítottak izraeli vagy júdeai uralkodói pecsétlenyomatot, és felfedezésük nyomán megnőtt a műkereskedők által nyilván tartott hasonló királyi pecsétek hitelessége.
Ezékiás pecsétnyomata mellett további harminchárom pecsétre bukkantak, amelyek közül több szintén tartalmazott héber írást.
Az i. e. 727 és 698 között élt Ezékiás júdai király ovális uralkodói pecsétnyomója mindössze 9,7 milliméter hosszú és 8,6 mm széles volt, és egy vékony zsinórral átkötött papirusztekercset lezáró, tizenkétszer tizenhárom milliméteres, három milliméter vastag agyagba nyomták bele mintegy 2700 évvel ezelőtt.
Az ásatások helyszíne a tudósok feltételezése szerint Ezékiás idején a királyi palota élelmiszerraktárát szolgáló szemétdomb lehetett. Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakértője szerint a pecséteken ebben a korszakban megváltoztak a jelek.
Az uralkodó jelképe eleinte az erőt és hatalmat kifejező skarabeuszbogár volt, később ezt felváltotta az isteni védelmet jelző, az asszíriai uralkodókat is gyakran szimbolizáló szárnyas nap képe.
A kutatók szerint a változás, az élet szimbólumának bevezetése megerősíti a feltételezést, hogy Ezékiás i. e. 704-ben súlyos, életét veszélyeztető korabeli bőrbetegségben szenvedhetett, amelyből kigyógyult, és ezért az élet jele különösen fontossá vált számára.
Ezékiás uralkodása idején Ézsaiás próféta tanácsára eltávolíttatta a város szentélyéből más vallások kegytárgyait, és az egész országot megtisztította a bálványozástól. Uralma alatt Szín-ahhé-eríba asszír uralkodó sikertelen hadjáratot folytatott Jeruzsálem ellen.
A Biblia szerint ő rendelte el a közeli silói forrástól Jeruzsálembe vizet vezető csatorna munkálatait, amely az ostrom idején meghatározó jelentőségű volt. Ennek a vízellátó csatornának a maradványait mát a tizenkilencedik században megtalálták.
A bullát már 2009-ben feltárták a régészek, de csak idén ismerte fel jelentőségét Reút Ben Arie, a Héber Egyetem tudósa. Eleinte ugyanis Melkijáhunak olvasták a szövegben található betűket, de később észrevették a pontozást, amely "melech Judára", Júda királyára változtatta a szavak értelmét, és egyértelművé tette, hogy egy királyi pecsét nyomát találták meg.
http://www.timesofisrael.com/seal-bearing-name-of-judean-king-found-in-jerusalem/
MTI
Archeológusok első alkalommal azonosítottak izraeli vagy júdeai uralkodói pecsétlenyomatot, és felfedezésük nyomán megnőtt a műkereskedők által nyilván tartott hasonló királyi pecsétek hitelessége.
Ezékiás pecsétnyomata mellett további harminchárom pecsétre bukkantak, amelyek közül több szintén tartalmazott héber írást.
Az i. e. 727 és 698 között élt Ezékiás júdai király ovális uralkodói pecsétnyomója mindössze 9,7 milliméter hosszú és 8,6 mm széles volt, és egy vékony zsinórral átkötött papirusztekercset lezáró, tizenkétszer tizenhárom milliméteres, három milliméter vastag agyagba nyomták bele mintegy 2700 évvel ezelőtt.
Az ásatások helyszíne a tudósok feltételezése szerint Ezékiás idején a királyi palota élelmiszerraktárát szolgáló szemétdomb lehetett. Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakértője szerint a pecséteken ebben a korszakban megváltoztak a jelek.
Az uralkodó jelképe eleinte az erőt és hatalmat kifejező skarabeuszbogár volt, később ezt felváltotta az isteni védelmet jelző, az asszíriai uralkodókat is gyakran szimbolizáló szárnyas nap képe.
A kutatók szerint a változás, az élet szimbólumának bevezetése megerősíti a feltételezést, hogy Ezékiás i. e. 704-ben súlyos, életét veszélyeztető korabeli bőrbetegségben szenvedhetett, amelyből kigyógyult, és ezért az élet jele különösen fontossá vált számára.
Ezékiás uralkodása idején Ézsaiás próféta tanácsára eltávolíttatta a város szentélyéből más vallások kegytárgyait, és az egész országot megtisztította a bálványozástól. Uralma alatt Szín-ahhé-eríba asszír uralkodó sikertelen hadjáratot folytatott Jeruzsálem ellen.
A Biblia szerint ő rendelte el a közeli silói forrástól Jeruzsálembe vizet vezető csatorna munkálatait, amely az ostrom idején meghatározó jelentőségű volt. Ennek a vízellátó csatornának a maradványait mát a tizenkilencedik században megtalálták.
A bullát már 2009-ben feltárták a régészek, de csak idén ismerte fel jelentőségét Reút Ben Arie, a Héber Egyetem tudósa. Eleinte ugyanis Melkijáhunak olvasták a szövegben található betűket, de később észrevették a pontozást, amely "melech Judára", Júda királyára változtatta a szavak értelmét, és egyértelművé tette, hogy egy királyi pecsét nyomát találták meg.
http://www.timesofisrael.com/seal-bearing-name-of-judean-king-found-in-jerusalem/
MTI
Hozzászólások