"Csupa szem" ősrák 160 millió éves fosszíliáit tárták fel Franciaországban
Apró, ám annál félelmetesebb kinézetű ragadozó ősrák fosszíliáit tárták fel Franciaország délkeleti részében, a 160 millió évvel ezelőtt élt ízeltlábú szemeinek mérete elérte a lény testhosszának egynegyedét.
A leletről francia, német és brit kutatók a Nature Communications legújabb számában jelentették meg tanulmányukat.
A dinoszauruszok korában élő Dollocaris ingens ősrákot kitinpáncél védte, teste szelvényekre tagolódott. Három pár karomszerű végtagja segítségével ragadta meg zsákmányát, további nyolc pár tömzsi végtagját az úszáshoz használta - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A Dollocaris ingens egyedeinek testmérete 5-20 centiméter között ingadozott, ennek negyedét a szemeik tették ki. Az ősrákok úgynevezett facettaszemekkel (mozaikszemekkel) rendelkeztek. Az ilyen típusú látószervek sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődnek össze, ezek mindegyikében egy lencséből és egy kristálykúpból való rész mellett fényérzékeny idegsejtek találhatók.
Az ősrák igen jó állapotban fennmaradt látószervét speciális mikroszkópokkal, valamint az anyagok mikroszerkezetének 3D-s feltárására szolgáló röntgen-mikrotomográf segítségével vizsgálták. Mint kiderült, a Dollocaris ingens szeme 18 ezer ommatídiumból állt. Ezt a rekordot eddig csupán a jelenkori szitakötőknek sikerült túlszárnyalniuk.
"A mozaikszemek 500 millió éve alakultak ki és forradalmasították az élővilág evolúcióját. A látás egy csapásra megváltoztatott mindent, hiszen a ragadozók sikeresebb vadászokká váltak, könnyebben észlelhették a potenciális zsákmányt, a kiszemelt prédának viszont javulhattak a megmenekülés esélyei. Új evolúciós hajtóerők jelentek meg" - magyarázta Jean Vannier, a Lyoni Egyetem paleontológusa, a tanulmány társszerzője.
Mint a francia őslénykutató rámutatott, a Dollocaris ingens vizuális vadász volt. "Hatalmas, +körpanorámás+, a környezetet folyamatosan pásztázó mozaikszemei kulcsfontosságú szerepet játszottak a préda észlelésében" - fogalmazott Jean Vannier, aki szerint az ősrák nem lehetett valami jó úszó, ezért biztos rejtekhelyben megbújva lesett a zsákmányra.
MTI
A leletről francia, német és brit kutatók a Nature Communications legújabb számában jelentették meg tanulmányukat.
A dinoszauruszok korában élő Dollocaris ingens ősrákot kitinpáncél védte, teste szelvényekre tagolódott. Három pár karomszerű végtagja segítségével ragadta meg zsákmányát, további nyolc pár tömzsi végtagját az úszáshoz használta - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A Dollocaris ingens egyedeinek testmérete 5-20 centiméter között ingadozott, ennek negyedét a szemeik tették ki. Az ősrákok úgynevezett facettaszemekkel (mozaikszemekkel) rendelkeztek. Az ilyen típusú látószervek sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődnek össze, ezek mindegyikében egy lencséből és egy kristálykúpból való rész mellett fényérzékeny idegsejtek találhatók.
Az ősrák igen jó állapotban fennmaradt látószervét speciális mikroszkópokkal, valamint az anyagok mikroszerkezetének 3D-s feltárására szolgáló röntgen-mikrotomográf segítségével vizsgálták. Mint kiderült, a Dollocaris ingens szeme 18 ezer ommatídiumból állt. Ezt a rekordot eddig csupán a jelenkori szitakötőknek sikerült túlszárnyalniuk.
"A mozaikszemek 500 millió éve alakultak ki és forradalmasították az élővilág evolúcióját. A látás egy csapásra megváltoztatott mindent, hiszen a ragadozók sikeresebb vadászokká váltak, könnyebben észlelhették a potenciális zsákmányt, a kiszemelt prédának viszont javulhattak a megmenekülés esélyei. Új evolúciós hajtóerők jelentek meg" - magyarázta Jean Vannier, a Lyoni Egyetem paleontológusa, a tanulmány társszerzője.
Mint a francia őslénykutató rámutatott, a Dollocaris ingens vizuális vadász volt. "Hatalmas, +körpanorámás+, a környezetet folyamatosan pásztázó mozaikszemei kulcsfontosságú szerepet játszottak a préda észlelésében" - fogalmazott Jean Vannier, aki szerint az ősrák nem lehetett valami jó úszó, ezért biztos rejtekhelyben megbújva lesett a zsákmányra.
MTI
Hozzászólások