Curiosity: valóban létezhetett élet a Marson
Eddig csak találgattak, most azonban bebizonyosodott: mikrobiális élet létezhetett korábban a Marson. A kutatók óriási sikernek tekintik a nemrég vett kőzetminta eredményeit.
"Egy egykor lakható területre bukkantunk" - fogalmazott a NASA egyik menedzsere, John Grotzinger az űrkutatóközpont mai sajtótájékoztatóján. "Mindannyian lelkesek vagyunk és nagyon izgatottak" - tette hozzá.
Hogy mikor is lehetett a Mars mikroszkopikus nagyságú élőlények otthona, és hogy valóban léteztek-e ilyenek, egyelőre tisztázatlan. "Hogy ez akkor lett volna, amikor maga a Föld is lakható volt már, még nem tudjuk teljes bizonyossággal kijelenteni. Tovább kell kutatnunk." - mondta. Február elején kőzetmintát vett a Curiosity Mars-járója, és a kis mennyiségű porban a NASA adatai szerint többek között ként, nitrogént, foszfort és szenet találtak. Vagyis csupa olyan anyagot, melyek fontos szerepet játszanak az élet kialakulásában.
"Mostani küldetésünknek mindig is az volt az alapvető kérdése, hogy valóban létezett-e valaha is élet a Marson. És az alapján, amennyi eddig a tudomásunkra jutott, a válasz: igen" - nyilatkozta Michael Meyer NASA-menedzser.
Azon a helyen, ahol a Curiosity belefúrt a kőzetbe, korábban folyó vagy tó lehetett. "Ezen a helyen a víz olyannyira tiszta volt, hogy akár ihattunk is volna belőle, ha ott lettünk volna akkor" - mondta Götzinger. A mintavétel helye csak néhány száz méterre van attól a ponttól, ahol tavaly augusztusban landolt a Curiosity, minden idők legdrágább és technikailag legkorszerűbben felszerelt űrszondája.
A NASA menedzserei szerint a felfedezés azért is "hihetetlen", mert ez a kérdés nagyon régóta áll a tudományos kutatások központjában, és most végre megtalálták a választ. Azt pedig, hogy mindezt már a misszió elején sikerült elérniük, egyenesen "nagyszerűnek" nevezték.
Forrás: spiegel.de
"Egy egykor lakható területre bukkantunk" - fogalmazott a NASA egyik menedzsere, John Grotzinger az űrkutatóközpont mai sajtótájékoztatóján. "Mindannyian lelkesek vagyunk és nagyon izgatottak" - tette hozzá.
Hogy mikor is lehetett a Mars mikroszkopikus nagyságú élőlények otthona, és hogy valóban léteztek-e ilyenek, egyelőre tisztázatlan. "Hogy ez akkor lett volna, amikor maga a Föld is lakható volt már, még nem tudjuk teljes bizonyossággal kijelenteni. Tovább kell kutatnunk." - mondta. Február elején kőzetmintát vett a Curiosity Mars-járója, és a kis mennyiségű porban a NASA adatai szerint többek között ként, nitrogént, foszfort és szenet találtak. Vagyis csupa olyan anyagot, melyek fontos szerepet játszanak az élet kialakulásában.
"Mostani küldetésünknek mindig is az volt az alapvető kérdése, hogy valóban létezett-e valaha is élet a Marson. És az alapján, amennyi eddig a tudomásunkra jutott, a válasz: igen" - nyilatkozta Michael Meyer NASA-menedzser.
Azon a helyen, ahol a Curiosity belefúrt a kőzetbe, korábban folyó vagy tó lehetett. "Ezen a helyen a víz olyannyira tiszta volt, hogy akár ihattunk is volna belőle, ha ott lettünk volna akkor" - mondta Götzinger. A mintavétel helye csak néhány száz méterre van attól a ponttól, ahol tavaly augusztusban landolt a Curiosity, minden idők legdrágább és technikailag legkorszerűbben felszerelt űrszondája.
A NASA menedzserei szerint a felfedezés azért is "hihetetlen", mert ez a kérdés nagyon régóta áll a tudományos kutatások központjában, és most végre megtalálták a választ. Azt pedig, hogy mindezt már a misszió elején sikerült elérniük, egyenesen "nagyszerűnek" nevezték.
Forrás: spiegel.de
Hozzászólások