Déli-Georgia szigete felé közelít a világ legnagyobb jéghegye
A világ legnagyobb jéghegye, az A68a a fekvő brit fennhatóság alatt álló, atlanti-óceáni Déli-Georgia sziget felé közelít.
A tudósok attól tartanak, hogy ha a jégóriás megfeneklik a part közelében, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, mert elzárja előlük a tengerre való kijutást - számolt be róla a BBC News szerdán. Az Antarktiszról leszakadt jéghegy a szigethez hasonló nagyságú. Nagy a veszélye annak, hogy a szigeten élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. Az A68a megfeneklése a sziget melletti tengerfenék élővilágában is akkora kárt tenne, hogy hosszú időbe telne a helyreállása.
És ennek már nemcsak Déli-Georgia ökoszisztémájára lenne nagy hatása, hanem a sziget gazdaságára is.
A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek. Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 2017 közepe óta, mikor leszakadt az Antarktiszról, szintén ezen az útvonalon sodródott, és most már csak néhány száz kilométerre van a Brit Tengerentúli Területektől.
A 4200 négyzetkilométer területű jéghegy több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis, 200 méter vagy annál is kisebb mélységre merül, ez azt jelenti, hogy mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat. Tarling professzor szerint a szárazföldhöz ilyen közel került jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, az utódaik éhen halhatnak.
Mikor 2004-ben az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken. Tarling professzor ugyanakkor rámutatott, hogy a jéghegy megfeneklésének nem csak negatív hatásai lehetnek. Hatalmas mennyiségű port visz ugyanis magával, ami megtermékenyítheti maga körül az óceán planktonját, s ez kedvező hatással lehet a táplálékláncra.
Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, mégis lehetséges, hogy elkerüli az ütközést. Peter Fretwell, a BAS távérzékelési és térképészeti szakembere úgy véli, hogy bármilyen forgatókönyv elképzelhető. A kutatók további műholdas felvételeket kértek az Európai Űrkutatási Hivataltól (ESA), mert az űrből készült képeket nem zavarják a felhők, így az időjárási körülményektől függetlenül tudják követni a jéghegy útját.
(Forrás: MTI)
A tudósok attól tartanak, hogy ha a jégóriás megfeneklik a part közelében, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, mert elzárja előlük a tengerre való kijutást - számolt be róla a BBC News szerdán. Az Antarktiszról leszakadt jéghegy a szigethez hasonló nagyságú. Nagy a veszélye annak, hogy a szigeten élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. Az A68a megfeneklése a sziget melletti tengerfenék élővilágában is akkora kárt tenne, hogy hosszú időbe telne a helyreállása.
Mint Geraint Tarling professzor, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósa elmondta: az ökoszisztéma idővel helyreállna, de ha a jéghegy megreked a szigetnél, fennáll annak a veszélye, hogy akár tíz évre is ott ragad.
A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek. Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 2017 közepe óta, mikor leszakadt az Antarktiszról, szintén ezen az útvonalon sodródott, és most már csak néhány száz kilométerre van a Brit Tengerentúli Területektől.
A 4200 négyzetkilométer területű jéghegy több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis, 200 méter vagy annál is kisebb mélységre merül, ez azt jelenti, hogy mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat. Tarling professzor szerint a szárazföldhöz ilyen közel került jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, az utódaik éhen halhatnak.
Mikor 2004-ben az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken. Tarling professzor ugyanakkor rámutatott, hogy a jéghegy megfeneklésének nem csak negatív hatásai lehetnek. Hatalmas mennyiségű port visz ugyanis magával, ami megtermékenyítheti maga körül az óceán planktonját, s ez kedvező hatással lehet a táplálékláncra.
Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, mégis lehetséges, hogy elkerüli az ütközést. Peter Fretwell, a BAS távérzékelési és térképészeti szakembere úgy véli, hogy bármilyen forgatókönyv elképzelhető. A kutatók további műholdas felvételeket kértek az Európai Űrkutatási Hivataltól (ESA), mert az űrből készült képeket nem zavarják a felhők, így az időjárási körülményektől függetlenül tudják követni a jéghegy útját.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások