Egyedül a kakadu képes "hangszerrel" zenélni az állatok közül
Rob Heinsohn, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) környezet- és társadalomtudományi karának tudósa szerint az énekes madarak és a cetek zenei hangokat adnak ki, néhány faj felismeri a ritmust, eszközt használva zenélni azonban csak a Probosciger aterrimus képes - írta az eurekalert.com.
"A nagy füstszürke madár hímje vastag botokat tör le az ágakról az odvas fákhoz veri őket, hogy a nőstény figyelmét magára vonja" - mondta a professzor. A Science Advances című tudományos lapban ismertetett kutatás hét éve folyik, ezalatt kamerákkal türelmesen követtek nyomon az esőerdőben elvonultan élő papagájfélét, hogy fennmaradását biztosítani tudják.
Régóta ismert, hogy a pálmakakadu dobol, ám most sikerült először filmre venni és elemezni a "zenéjét". "A hab a tortán, hogy az ütések szinte tökéletesen egyenlő időközönként követik egymást igen hosszú sorozatokban, mintha csak profi zenész dobolna" - magyarázta Heinsohn.
A nyomon követett 18 hím pálmakakadu mindegyike saját stílusában dobolt. Voltak, amelyek mindig gyors ütemet vertek, mások mindig lassút, mások szerették az elején kicsit cifrázni. "Talán az egyéni stílus alapján ismerik fel egymást az egyedek nagy távolságból is" - mondta a professzor, aki szerint a dobolás a hím pálmakakadu udvarlási szertartásának a része kiáltásokkal és jellegzetes mozdulatokkal együtt, amelyekkel a nőstényt szeretné megnyerni párjául.
MTI
"A nagy füstszürke madár hímje vastag botokat tör le az ágakról az odvas fákhoz veri őket, hogy a nőstény figyelmét magára vonja" - mondta a professzor. A Science Advances című tudományos lapban ismertetett kutatás hét éve folyik, ezalatt kamerákkal türelmesen követtek nyomon az esőerdőben elvonultan élő papagájfélét, hogy fennmaradását biztosítani tudják.
Régóta ismert, hogy a pálmakakadu dobol, ám most sikerült először filmre venni és elemezni a "zenéjét". "A hab a tortán, hogy az ütések szinte tökéletesen egyenlő időközönként követik egymást igen hosszú sorozatokban, mintha csak profi zenész dobolna" - magyarázta Heinsohn.
A nyomon követett 18 hím pálmakakadu mindegyike saját stílusában dobolt. Voltak, amelyek mindig gyors ütemet vertek, mások mindig lassút, mások szerették az elején kicsit cifrázni. "Talán az egyéni stílus alapján ismerik fel egymást az egyedek nagy távolságból is" - mondta a professzor, aki szerint a dobolás a hím pálmakakadu udvarlási szertartásának a része kiáltásokkal és jellegzetes mozdulatokkal együtt, amelyekkel a nőstényt szeretné megnyerni párjául.
MTI
Hozzászólások