Együtt éltek a neandervölgyi ősemberek a mai emberek ősével
A "Homo sapiens" és a neandervölgyiek együttélése újabb kutatások bizonyítékai alapján sokkal hosszabb volt, mint azt korábban feltételezték.
Az új felfedezés teljesen átírta az ember fejlődésének történetét. Európában ugyanis a neandervölgyi ősemberek és a mai emberek ősei sokkal tovább éltek együtt, mint azt eddig gondolták. Eddig az általánosan elfogadott nézet az volt, hogy a neandervölgyiek kihaltak mintegy ötszáz évvel azután, hogy a modern emberek először színre léptek.
Most úgy tűnik, a két faj hosszabb ideig élt együtt, egymás mellett, mintegy ötezer évig, sőt még kommunikáltak, keveredtek is egymással.
A jelenlegi kutatások arra kerestek választ, hogy mi volt az oka a neandervölgyiek kihalásának. Néhány tudós úgy vélekedett, hogy a mai emberek elődei ölték ki a fajt. Azonban a legújabb, sokkal pontosabb kutatási adatokat figyelembe vevő tanulmány más következtetésekre jutott. (A tanulmány a "Nature" magazinban jelent meg.) Így a korábbi véleményeket teljesen felül kell vizsgálni, illetve felül kell írni.
A mai ember ősei az új adatok szerint sokkal korábban érkezett Európába, mint azt korábban vélték, mintegy 45.000 évvel ezelőtt. Ekkor találkoztak a neandervölgyiekkel. Az új felfedezések szerint a korábbi ötszáz éves együttélés helyett mintegy ötezer éves együttéléssel kell számolni. Ez idő alatt gondolatokat, tárgyakat cserélhettek egymással.
A körülbelül ötezer éves együtt- vagy egymás mellett élés alatt a mai emberek száma emelkedett, a neandervölgyieké fokozatosan csökkent. Mintegy 40.000 évvel ezelőtt pedig teljesen eltűntek. Ezzel a gyors kihalás elmélete megdőlt.
Az új eredmények figyelembe vételével új válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, miért haltak ki a neandervölgyiek. Mindkét faj ugyanazokra az állatokra vadászott, ugyanazokat a természeti kincseket aknázta ki, ugyanazokban a barlangokban akart lakni. A két faj között gazdasági verseny alakult ki. Sokáig együtt versenyeztek, de végül a versenyben alulmaradtak. Jelenlegi tudásunk szerint egy jégkorszak alatt haltak ki.
www.bbc.com
Az új felfedezés teljesen átírta az ember fejlődésének történetét. Európában ugyanis a neandervölgyi ősemberek és a mai emberek ősei sokkal tovább éltek együtt, mint azt eddig gondolták. Eddig az általánosan elfogadott nézet az volt, hogy a neandervölgyiek kihaltak mintegy ötszáz évvel azután, hogy a modern emberek először színre léptek.
Most úgy tűnik, a két faj hosszabb ideig élt együtt, egymás mellett, mintegy ötezer évig, sőt még kommunikáltak, keveredtek is egymással.
A jelenlegi kutatások arra kerestek választ, hogy mi volt az oka a neandervölgyiek kihalásának. Néhány tudós úgy vélekedett, hogy a mai emberek elődei ölték ki a fajt. Azonban a legújabb, sokkal pontosabb kutatási adatokat figyelembe vevő tanulmány más következtetésekre jutott. (A tanulmány a "Nature" magazinban jelent meg.) Így a korábbi véleményeket teljesen felül kell vizsgálni, illetve felül kell írni.
A mai ember ősei az új adatok szerint sokkal korábban érkezett Európába, mint azt korábban vélték, mintegy 45.000 évvel ezelőtt. Ekkor találkoztak a neandervölgyiekkel. Az új felfedezések szerint a korábbi ötszáz éves együttélés helyett mintegy ötezer éves együttéléssel kell számolni. Ez idő alatt gondolatokat, tárgyakat cserélhettek egymással.
A körülbelül ötezer éves együtt- vagy egymás mellett élés alatt a mai emberek száma emelkedett, a neandervölgyieké fokozatosan csökkent. Mintegy 40.000 évvel ezelőtt pedig teljesen eltűntek. Ezzel a gyors kihalás elmélete megdőlt.
Az új eredmények figyelembe vételével új válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, miért haltak ki a neandervölgyiek. Mindkét faj ugyanazokra az állatokra vadászott, ugyanazokat a természeti kincseket aknázta ki, ugyanazokban a barlangokban akart lakni. A két faj között gazdasági verseny alakult ki. Sokáig együtt versenyeztek, de végül a versenyben alulmaradtak. Jelenlegi tudásunk szerint egy jégkorszak alatt haltak ki.
www.bbc.com
Hozzászólások