Együtt éltek a neandervölgyi ősemberek a mai emberek ősével

A "Homo sapiens" és a neandervölgyiek együttélése újabb kutatások bizonyítékai alapján sokkal hosszabb volt, mint azt korábban feltételezték.

neanderthalerAz új felfedezés teljesen átírta az ember fejlődésének történetét. Európában ugyanis a neandervölgyi ősemberek és a mai emberek ősei sokkal tovább éltek együtt, mint azt eddig gondolták.

Eddig az általánosan elfogadott nézet az volt, hogy a neandervölgyiek kihaltak mintegy ötszáz évvel azután, hogy a modern emberek először színre léptek.

Most úgy tűnik, a két faj hosszabb ideig élt együtt, egymás mellett, mintegy ötezer évig, sőt még kommunikáltak, keveredtek is egymással.

A jelenlegi kutatások arra kerestek választ, hogy mi volt az oka a neandervölgyiek kihalásának. Néhány tudós úgy vélekedett, hogy a mai emberek elődei ölték ki a fajt. Azonban a legújabb, sokkal pontosabb kutatási adatokat figyelembe vevő tanulmány más következtetésekre jutott. (A tanulmány a "Nature" magazinban jelent meg.) Így a korábbi véleményeket teljesen felül kell vizsgálni, illetve felül kell írni.

A mai ember ősei az új adatok szerint sokkal korábban érkezett Európába, mint azt korábban vélték, mintegy 45.000 évvel ezelőtt. Ekkor találkoztak a neandervölgyiekkel. Az új felfedezések szerint a korábbi ötszáz éves együttélés helyett mintegy ötezer éves együttéléssel kell számolni. Ez idő alatt gondolatokat, tárgyakat cserélhettek egymással.
A körülbelül ötezer éves együtt- vagy egymás mellett élés alatt a mai emberek száma emelkedett, a neandervölgyieké fokozatosan csökkent. Mintegy 40.000 évvel ezelőtt pedig teljesen eltűntek. Ezzel a gyors kihalás elmélete megdőlt.

Az új eredmények figyelembe vételével új válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, miért haltak ki a neandervölgyiek. Mindkét faj ugyanazokra az állatokra vadászott, ugyanazokat a természeti kincseket aknázta ki, ugyanazokban a barlangokban akart lakni. A két faj között gazdasági verseny alakult ki. Sokáig együtt versenyeztek, de végül a versenyben alulmaradtak. Jelenlegi tudásunk szerint egy jégkorszak alatt haltak ki.

www.bbc.com

Hozzászólások

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

http://ujhazak.com