Elindult a Sencsou-20 űrhajó a kínai űrállomásra
Elindult a Sencsou-20 űrhajó három űrhajóssal a fedélzetén a kínai űrállomásra a Csiucsüan űrközpontból.
Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F nevű rakétával indították helyi idő szerint csütörtökön 17 óra 17 perckor, és várhatóan néhány órán belül csatlakozik az űrállomáshoz.
A misszióvezető Csen Tung ezredes, aki a Sencsou-11 és -14 küldetés keretében már járt az űrben. Társai Csen Csung-zsuj űrpilóta és Vang Csie mérnök, akik először vesznek részt emberes űrrepülésben.
A három tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik a Sencsou-19 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. A jelenlegi legénység - Caj Hszü-csö, Szong Ling-tung és Vang Hao-cö - április 29-én tér vissza a Földre. A Sencsou-20 legénysége űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végez, többféle rakományt és berendezéseket - köztük egy űrszemét elleni védőkészüléket - telepít, emellett különféle helyreállítási feladatokat hajt végre.
A küldetés során zebrahalakat, planáriákat és streptomycákat is magukkal visznek az űrállomásra, hogy élettudományi kísérleteket végezzenek velük. A legénység várhatóan október végén tér vissza a Földre, utánpótlásokat a pilóta nélküli Tiencsou-9 teherűrhajón keresztül kapnak majd. A Sencsou-20 a kínai emberes űrprogram 35. küldetése, és az ötödik legénységgel ellátott küldetés a kínai űrállomás alkalmazás-fejlesztési szakaszában.
Az indítást a 10. Kínai Űrnapra időzítették. Ezen a napon 55 évvel ezelőtt, 1970. április 24-én juttatta Kína az űrbe első műholdját (DFH-1), ötödikként a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után. Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet űrprogramjába. Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.
Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.
(Forrás: MTI)
Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F nevű rakétával indították helyi idő szerint csütörtökön 17 óra 17 perckor, és várhatóan néhány órán belül csatlakozik az űrállomáshoz.A misszióvezető Csen Tung ezredes, aki a Sencsou-11 és -14 küldetés keretében már járt az űrben. Társai Csen Csung-zsuj űrpilóta és Vang Csie mérnök, akik először vesznek részt emberes űrrepülésben.
A három tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik a Sencsou-19 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. A jelenlegi legénység - Caj Hszü-csö, Szong Ling-tung és Vang Hao-cö - április 29-én tér vissza a Földre. A Sencsou-20 legénysége űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végez, többféle rakományt és berendezéseket - köztük egy űrszemét elleni védőkészüléket - telepít, emellett különféle helyreállítási feladatokat hajt végre.
A küldetés során zebrahalakat, planáriákat és streptomycákat is magukkal visznek az űrállomásra, hogy élettudományi kísérleteket végezzenek velük. A legénység várhatóan október végén tér vissza a Földre, utánpótlásokat a pilóta nélküli Tiencsou-9 teherűrhajón keresztül kapnak majd. A Sencsou-20 a kínai emberes űrprogram 35. küldetése, és az ötödik legénységgel ellátott küldetés a kínai űrállomás alkalmazás-fejlesztési szakaszában.
Az indítást a 10. Kínai Űrnapra időzítették. Ezen a napon 55 évvel ezelőtt, 1970. április 24-én juttatta Kína az űrbe első műholdját (DFH-1), ötödikként a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után. Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet űrprogramjába. Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.
Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások