Először modellezték a Skócia partjainál nyolcezer éve pusztító cunami hatásait
Skócia északi és keleti partvidékén 8200 évvel ezelőtt óriási cunami söpört végig. Ennek hatásait modellezte egy brit kutatás - számolt be róla a The Guardian.
A Sheffieldi, a St. Andrews-i és a Yorki Egyetem kutatói szerint ha ma pusztítana egy olyan léptékű cunami, mint amilyen a Storegga volt több mint 8000 éve, az a magasabb tengerszint és a sűrűbb emberi populáció miatt sokkal nagyobb károkat okozhatna. A modellezés szerint potenciálisan elpusztítaná Arbroath, Stonehaven, Aberdeen, Inverness és Wick partmenti régióit, amelyek jelentős, a tengerszint felett 10 méternél alacsonyabb, közvetlenül a tengerre néző beépített területekkel rendelkeznek.
A becslések szerint a víz akár több mint 20 kilométerre is benyomulhatott. Ez ma valószínűleg teljesen elpusztítana egy olyan várost, mint a 12 ezer lakosú Montrose.
A Soregga szökőárt, amely az elmúlt 11 ezer év legnagyobb természeti katasztrófája lehetett az Egyesült Királyság területén, a Norvég-tenger fenekén bekövetkezett földcsuszamlások váltották ki. Az elmozdult víz feltehetően elárasztotta Doggerlandot, azt a szárazföldi hidat, amely a mai Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia területét kötötte össze az Északi-tenger déli részén. A szökőár katasztrofális hatással lehetett a korszak mezolitikus népességére. A kutatásban a szökőárból származó üledékek és lerakódások elemzésére az úgynevezett lumineszcens kormeghatározást használták, amely a tárgyak napfénynek való kitettségét követően kibocsátott energiát méri.
Az aberdeenshire-i Marytonban található üledéklerakódások kormeghatározásának segítségével a kutatók meg tudták állapítani a szökőár pusztításának erejét és idejét. Hasonló lerakódásokat vizsgáltak Skócia keleti és északi partvidékén, valamint a norvég partok mentén, továbbá a Shetland- és a Feröer-szigetek mellett.
Bár a Storegga cunamiról már évekkel ezelőtt tudtak a kutatók, az üledékek elemzésével először tudták modellezni, hogy milyen messzire jutott be a mai Skócia szárazföldjére, amit a szökőár sodort magával több mint 8000 éve - mondta el Mark Bateman, a tanulmány vezető szerzője, a Sheffieldi Egyetem geográfia professzora.
Hozzátette, hogy ilyen léptékű fenyegetés manapság nem várható Norvégia felől, de a világszerte tapasztalható vulkáni tevékenység miatt Nagy-Britannia azért ki van téve az esetleg keletkező szökőáraknak. Az egykori szökőárak modellezése pedig segíthet a jövendőbeli felkészülésben.
(Forrás: MTI)
A Sheffieldi, a St. Andrews-i és a Yorki Egyetem kutatói szerint ha ma pusztítana egy olyan léptékű cunami, mint amilyen a Storegga volt több mint 8000 éve, az a magasabb tengerszint és a sűrűbb emberi populáció miatt sokkal nagyobb károkat okozhatna. A modellezés szerint potenciálisan elpusztítaná Arbroath, Stonehaven, Aberdeen, Inverness és Wick partmenti régióit, amelyek jelentős, a tengerszint felett 10 méternél alacsonyabb, közvetlenül a tengerre néző beépített területekkel rendelkeznek.
A tanulmány, amely először térképezte fel az ősi szökőár hatását, modellezéssel becsülte meg, hogy a hullám milyen messzire jutott a szárazföld belsejében.
A Soregga szökőárt, amely az elmúlt 11 ezer év legnagyobb természeti katasztrófája lehetett az Egyesült Királyság területén, a Norvég-tenger fenekén bekövetkezett földcsuszamlások váltották ki. Az elmozdult víz feltehetően elárasztotta Doggerlandot, azt a szárazföldi hidat, amely a mai Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia területét kötötte össze az Északi-tenger déli részén. A szökőár katasztrofális hatással lehetett a korszak mezolitikus népességére. A kutatásban a szökőárból származó üledékek és lerakódások elemzésére az úgynevezett lumineszcens kormeghatározást használták, amely a tárgyak napfénynek való kitettségét követően kibocsátott energiát méri.
Az aberdeenshire-i Marytonban található üledéklerakódások kormeghatározásának segítségével a kutatók meg tudták állapítani a szökőár pusztításának erejét és idejét. Hasonló lerakódásokat vizsgáltak Skócia keleti és északi partvidékén, valamint a norvég partok mentén, továbbá a Shetland- és a Feröer-szigetek mellett.
Bár a Storegga cunamiról már évekkel ezelőtt tudtak a kutatók, az üledékek elemzésével először tudták modellezni, hogy milyen messzire jutott be a mai Skócia szárazföldjére, amit a szökőár sodort magával több mint 8000 éve - mondta el Mark Bateman, a tanulmány vezető szerzője, a Sheffieldi Egyetem geográfia professzora.
Hozzátette, hogy ilyen léptékű fenyegetés manapság nem várható Norvégia felől, de a világszerte tapasztalható vulkáni tevékenység miatt Nagy-Britannia azért ki van téve az esetleg keletkező szökőáraknak. Az egykori szökőárak modellezése pedig segíthet a jövendőbeli felkészülésben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások