Eötvös Loránd-emléknap a Magyar Tudományos Akadémián
Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából Áder János köztársasági elnök fővédnökségével ünnepséget rendeztek hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában.
Az UNESCO-val együttműködésben szervezett megemlékezésen Lovász László, az MTA elnöke úgy fogalmazott: Eötvös személyében nem csupán a természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatóját, hanem a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyiségét, valamint az akadémia egykori elnökét is tisztelhetjük.
Lovász László hangot adott annak a véleményének is, miszerint a történelmi és politikai történések, valamint a jelen vitái ellenére is változatlanul igaznak tartja Eötvös szavait: "az akadémiák nemcsak tudományos, hanem nemzeti intézmények is".
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében úgy fogalmazott: Eötvös Lorándot ünnepeljük, "a legnagyobb hatású magyar fizikust, az egyik - hacsak nem a legnagyobb - Magyarországon alkotott kutatót, kiváló elmét és tudóst, akinek munkássága nem csupán a múltban, hanem a jelenben is világhírű".
Mint fogalmazott: Eötvös Loránd korszakokat átívelő megtestesítője a kutatói és professzori ideálnak. "Ezt az ideát keressük és támogatjuk ma is" - tette hozzá. A miniszter szerint azonban annak ellenére, hogy egy-egy kutatás során kiemelkedő eredményeket érünk el összeurópai, ezen belül is különösen hazai szinten, "versenyképességünket növelni, lemaradásunkat pedig csökkenteni kell a globális piacon".
Palkovics László úgy fogalmazott: "összehangoltság hiányában az ország innovációs teljesítménye elmarad a kívánatostól, sőt, a lehetségestől is". Beszélt arról is, hogy "a nemzeti innovációs rendszer legfontosabb szereplőinek rendeltetését újra kell definiálni, így az egyetemekét, a kutatóintézetekét, valamint a vállatokét is". A miniszter szerint "új innovációs ökoszisztémát kell építenünk, amely korunk nagy társadalmi kihívásainak is meg tud felelni".
Hangsúlyozta, hogy a kutatási kiválóságot a továbbiakban is tématerületi megkötés nélkül finanszírozzák, ehhez olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amely a kiszámíthatóságot és a motivációt tartja szem előtt. Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének megemlékezését Szarka László, az Eötvös 100 koordinációs testület elnöke olvasta fel a jelenlévőknek. A miniszter úgy fogalmazott: ahhoz, hogy felismerjük Eötvös Loránd valódi jelentőségét, nem elég felsorolni eredményeit, meg kell ismerni magát az embert is.
Mint elhangzott, ars poeticájának tekinthető mondatából, mely szerint "az igazi természettudós örömet talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít", megállapítható, hogy Eötvöst nem a hatalomvágy, a magas pozíciók űzése hajtotta, ő mindenek előtt szolgálni kívánta nemzetét és az egész emberiségét.
Kásler Miklós szavai szerint az elvégzett feladatok és a nemes elvek együtt adják Eötvös örökségét. Mint mondta, az általa vallott és követett elvek azóta semmit sem vesztettek érvényességükből. "Amikor Albert Einstein értesült Eötvös Loránd haláláról, úgy nyilatkozott, hogy meghalt a fizika egyik fejedelme. Úgy vélem, hogy ennél sokkal több volt Eötvös Loránd, 100 évvel ezelőtt egy példakép halt meg, akinek iránymutatását ma is követnünk kell" - hangzott el.
Az emléknapon beszédet mondott még Borhy László, az ELTE rektora, aki köszöntőjében Eötvös oktatásszervező és tudományszervező tevékenységéről szólt. Mint mondta, Eötvös élete során mindvégig tevékenyen munkálkodott az egyetem megbecsülésének előmozdításán. Megemlékezett arról, hogy míg 1891-ben és 1892-ben a Budapesti Tudomány Egyetem, a mai ELTE rektori tisztégét tölthette be, később vallási és közoktatási miniszterként is szerepet vállalt. Kiemelte, hogy az Eötvös Collegium megalapításával szívén viselte a szegény sorsú tehetséges fiatalok sorsát is.
Az emléknap keretében a Magyar Nemzeti Bank emlékérméket, a Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki. Délután az akadémián az ismeretterjesztő program keretében az "Eötvös Loránd, a tudós" szekcióban az Eötvös-féle tudományterületeken elért mai magyar eredményeket összegzik az előadók, majd bemutatják Eötvös Lorándot a tehetségek felkarolóját, a turistát-hegymászót, a sportszervezőt. A hétfői emléknap filmvetítéssel zárul az akadémián.
(Forrás: MTI)
Az UNESCO-val együttműködésben szervezett megemlékezésen Lovász László, az MTA elnöke úgy fogalmazott: Eötvös személyében nem csupán a természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatóját, hanem a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyiségét, valamint az akadémia egykori elnökét is tisztelhetjük.
Lovász László fontosnak tartotta megemlíteni: "Eötvös pontosan tudta, hogy a tudomány nemzetközivé vált, ebben a határokon átnyúló tudományos térben pedig a magyar kutatóknak az MTA-t kell igazodási pontnak tekinteniük". Kiemelte, hogy noha Eötvös Loránd soha nem futamodott meg a közéleti és tudománypolitikai feladatok elől, legfontosabbnak mégis a kutatómunkát, a tudósi létet tartotta.
Mint mondta, Eötvös Loránd halálának centenáriumára az MTA az UNESCO-val közösen emlékezik. Ismertetése szerint az emléknapon estig követik egymást az akadémián az Eötvöst mint embert bemutató és a kutatói életművet felvillantó programok.
Lovász László hangot adott annak a véleményének is, miszerint a történelmi és politikai történések, valamint a jelen vitái ellenére is változatlanul igaznak tartja Eötvös szavait: "az akadémiák nemcsak tudományos, hanem nemzeti intézmények is".
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében úgy fogalmazott: Eötvös Lorándot ünnepeljük, "a legnagyobb hatású magyar fizikust, az egyik - hacsak nem a legnagyobb - Magyarországon alkotott kutatót, kiváló elmét és tudóst, akinek munkássága nem csupán a múltban, hanem a jelenben is világhírű".
Mint fogalmazott: Eötvös Loránd korszakokat átívelő megtestesítője a kutatói és professzori ideálnak. "Ezt az ideát keressük és támogatjuk ma is" - tette hozzá. A miniszter szerint azonban annak ellenére, hogy egy-egy kutatás során kiemelkedő eredményeket érünk el összeurópai, ezen belül is különösen hazai szinten, "versenyképességünket növelni, lemaradásunkat pedig csökkenteni kell a globális piacon".
Palkovics László úgy fogalmazott: "összehangoltság hiányában az ország innovációs teljesítménye elmarad a kívánatostól, sőt, a lehetségestől is". Beszélt arról is, hogy "a nemzeti innovációs rendszer legfontosabb szereplőinek rendeltetését újra kell definiálni, így az egyetemekét, a kutatóintézetekét, valamint a vállatokét is". A miniszter szerint "új innovációs ökoszisztémát kell építenünk, amely korunk nagy társadalmi kihívásainak is meg tud felelni".
Hangsúlyozta, hogy a kutatási kiválóságot a továbbiakban is tématerületi megkötés nélkül finanszírozzák, ehhez olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amely a kiszámíthatóságot és a motivációt tartja szem előtt. Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének megemlékezését Szarka László, az Eötvös 100 koordinációs testület elnöke olvasta fel a jelenlévőknek. A miniszter úgy fogalmazott: ahhoz, hogy felismerjük Eötvös Loránd valódi jelentőségét, nem elég felsorolni eredményeit, meg kell ismerni magát az embert is.
Mint elhangzott, ars poeticájának tekinthető mondatából, mely szerint "az igazi természettudós örömet talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít", megállapítható, hogy Eötvöst nem a hatalomvágy, a magas pozíciók űzése hajtotta, ő mindenek előtt szolgálni kívánta nemzetét és az egész emberiségét.
Kásler Miklós szavai szerint az elvégzett feladatok és a nemes elvek együtt adják Eötvös örökségét. Mint mondta, az általa vallott és követett elvek azóta semmit sem vesztettek érvényességükből. "Amikor Albert Einstein értesült Eötvös Loránd haláláról, úgy nyilatkozott, hogy meghalt a fizika egyik fejedelme. Úgy vélem, hogy ennél sokkal több volt Eötvös Loránd, 100 évvel ezelőtt egy példakép halt meg, akinek iránymutatását ma is követnünk kell" - hangzott el.
Az emléknapon beszédet mondott még Borhy László, az ELTE rektora, aki köszöntőjében Eötvös oktatásszervező és tudományszervező tevékenységéről szólt. Mint mondta, Eötvös élete során mindvégig tevékenyen munkálkodott az egyetem megbecsülésének előmozdításán. Megemlékezett arról, hogy míg 1891-ben és 1892-ben a Budapesti Tudomány Egyetem, a mai ELTE rektori tisztégét tölthette be, később vallási és közoktatási miniszterként is szerepet vállalt. Kiemelte, hogy az Eötvös Collegium megalapításával szívén viselte a szegény sorsú tehetséges fiatalok sorsát is.
Az emléknap keretében a Magyar Nemzeti Bank emlékérméket, a Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki. Délután az akadémián az ismeretterjesztő program keretében az "Eötvös Loránd, a tudós" szekcióban az Eötvös-féle tudományterületeken elért mai magyar eredményeket összegzik az előadók, majd bemutatják Eötvös Lorándot a tehetségek felkarolóját, a turistát-hegymászót, a sportszervezőt. A hétfői emléknap filmvetítéssel zárul az akadémián.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások