Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort az SZTE kutatói
A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepszia-roham típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa. Az által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást.
Az állatkísérletes eredmények emberi gyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Lendület-csoport az egyetem patológiai intézete és neurológiai klinikája néhány munkatársával. Az ötéves interdiszciplináris kutatás világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban pénteken megjelent publikáció ismerteti.
A szegedi kutatók valós időben tudják akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általuk kidolgozott agy-ingerlési eljárással. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is.
Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmánynak év elején - egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében - el is kezdték a prototípus-fejlesztését - közölte Berényi Antal. Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőr vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül - a sejtmembrán tulajdonságai miatt - összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.
Az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás kifejtette, az epilepsziás roham kialakulása nem jelezhető előre. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő - például depressziós vagy epilepsziás - páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva - éppen ettől annyira újszerű.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások