Évtizedekkel ezelőtt fedezte fel a koronavírust June Almeida
Soha nem részesült formális oktatásba a skót nő, aki a saját maga által kifejlesztett módszerrel tett bravúros felfedezést 1964-ben.Hónapok óta sokat hallunk az új típusú koronavírusról, amivel kapcsolatban kevés szó esik arról, hogy magát a koronavírust nem most fedezték fel a tudósok, hanem évtizedekkel ezelőtt, méghozzá egy olyan 34 éves skót nő, aki soha nem részesült formális oktatásban.
Egy venezuelai férj oldalán irány Kanada: Az 1930-ban született June Hart szegény család gyermekeként nevelkedett a skóciai Glasgow egyik bérházában. Az apja buszsofőrként dolgozott. Habár June képességei korán megmutatkoztak, mégis 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, mert a családjának nem volt arra pénze, hogy egyetemre járhasson.
June a Királyi Kórházban kapott laboratóriumi technikus állást, amely során a szövetminták analizálásában kellett segítenie. Idővel Londonba költözött, ahol hasonló munkát szerzett, valamint megismerkedett egy venezuelai művésszel, Enriques Almeidával, akihez később feleségül ment.
A házaspár Torontóba költözött, ahol June elhelyezkedett a jó nevű, daganatos betegségekkel foglalkozó intézetben, az Ontario Cancer Institute-ban. Mivel akkoriban Kanadában könnyebben boldogult az, akinek nem volt diplomája, mint a szigetországban, ezért a skót nő végre kibontakoztatta a tehetségét.
Forradalmi újítás a virológiában: Mai szemmel nézve egyszerűnek tűnhet a June által létrehozott technika, de az ő korában elképesztő innovációnak számított. Ennek megértéséhez elengedhetetlen az elektronmikroszkóp működési elvének megismerése.
Itt egy olyan eszközről van szó, ami elektronnyalábot, vagyis nagy sebességre felgyorsított elektronokat használ fel egy adott tárgy megfigyelésére. Az elektronágyúból származó nyalábot különféle elektromos és mágneses terek gyorsítják a vákuumcsőben, és fókuszálják a mintára.
A készülékben található detektorok azt a sugárzást érzékelik, ami akkor jön létre, amikor a részecskék kölcsönhatásba kerülnek a minta felületével. Mivel az elektronok hullámhossza a fényénél rövidebbek, azért a tudósok sokkal élesebb felvételeket kapnak annál, mint amit a hagyományos fénymikroszkóppal kapnának. Ezen a képen az atomok kontúrjai és a sejten belüli részletek is megfigyelhetőek.
Ha azonban a szakemberek mikroszkopikus részecskékkel dolgoznak, akkor gyakori, hogy nem tudják, mit is keresnek. Sokszor nehéz eldönteniük, hogy az, amit látnak, egy vírus, egy sejt, vagy valami teljesen más.
Erre a problémára talált megoldást Almeida, aki rájött, hogy a kutatók használhatnák azokat az ellenanyagokat, amelyeket a fertőzésen korábban átesett, és arra hatékony immunválaszt adott emberek fejlesztettek ki.
Az antitestek felismerik és megkötik a szervezetbe jutott idegen anyagok (baktériumok, vírusok) molekuláinak egyedi részét, az antigént. Almeida ebből kiindulva számított arra, hogy a vizsgálatban használt antitestek laboratóriumi körülmények között is az antigén köré fognak csoportosulni, ezzel láthatóvá téve magát a vírust.
A feltételezése igazolást nyert, ami fontos tudományos mérföldkőnek számított, ugyanis ettől kezdve a vírusos fertőzések diagnosztizálására is fel lehetett használni az elektronmikroszkópot. Ettől kezdve Almeida többféle vírust azonosított. Például ő volt az első, aki látta a rubeolát, amit akkoriban már évek tanulmányoztak a tudósok.A titokzatos B814, amely a legtöbb tudóson kifogott: Almeida tehetségét világszerte kezdték elismerni, ezért a hatvanas években visszaköltözött Londonban, ahol a St. Thomas Kórház Orvostudományi Iskolájába kezdett dolgozni.
1964-ben ott vette fel vele a kapcsolatot az egyik kollégája, dr. David Tyrrell, aki Salisburyben vezetett egy kutatást, ami során a csapatával egy influenzaszerű vírusról gyűjtöttek mintákat, ami egy megbetegedett iskolás fiú után neveztek el B814-nek.
A kutatócsoport problémája az volt, hogy egyik tradicionális módszerrel sem tudták laborban kitenyészteni a vírust, ezért gyanítani kezdték, hogy a B814 teljesen új lehet. Ez könnyen lehet, hiszen a Földön rengeteg vírus van.
Dr. Tyrrell kezdett kifogyni a lehetőségekből, ezért mintákat küldött Almeidának, hátha képes lesz azonosítani a vírust.
A koronavírus felfedezése: Annak ellenére, hogy csak korlátozott számú minta állt rendelkezésére, Almeida mégis olyasmit talált, ami felülmúlta Tyrrellék minden várakozását, ugyanis a nő nemcsak azonosította és tiszta felvételt készített a vírusról, hanem rémlett neki, hogy már kétszer is látott valami hasonlót a kutatásai során.
Az egyik ilyen korábbi munkája az volt, amikor hörghurutos csirkékkel dolgozott, a másik az, amikor egerek hepatitiszes májgyulladását vizsgálta. Almeida mindkét esetről tanulmányt írt, de azokat elutasították a folyóiratok lektorai, mert tévesen azt hitték, hogy csak a már ismert influenza részecskék rossz minőségű felvételéről van szó.
Almeida ezen kutatásai egy időre az íróasztal fiókjába kerültek, de Tyrrellék mintájával bebizonyosodott, hogy újfajta vírusról van szó. Mivel a felvételeken egy glóriaszerű struktúra volt látható az organizmusok körül, ezért a kutatócsapat a latin corona kifejezést használva alkotta meg a coronavirus elnevezést. Így született meg a koronavírus, aminek egyik típusa a SARS-CoV-2, ami 2019 végén bukkant fel Vuhanban, majd néhány hónap alatt felforgatta az egész világot.
Az autodidakta zseni, akit nem kéne elfelejtenünk: 1985-ben Almeida úgy döntött, hogy elhagyja a tudományos pályát, de továbbra is aktív, kíváncsi nő maradt. Amellett, hogy kiképezte magát jógaoktatónak, még finom porcelánok restaurálásában is tudást szerzett, hogy aztán régiségeket kezdjen gyűjteni és helyreállítani a második férjével, az ugyancsak virológus Phillip Gardnerrel.
Almeida visszavonulása azonban nem volt végleges, ugyanis 2007-be, nem sokkal a halála előtt, tanácsadóként kezdett dolgozni a korábbi munkahelyén, a St. Thomas Kórházba, ahol abban segített a kollégáinak, hogy jó minőségű felvételeket készítsenek és publikáljanak a HIV-vírus.
Hugh Pennington bakteriológus, az Aberdeeni Egyetem professzor emeritusa így beszélt egykori kollégájáról, mentoráról:
„Kétségtelen, hogy June Almeida generációjának egyik legkiemelkedőbb skót tudósa volt, akiről ennek ellenére, elfeledkezett az utókor.”
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások