Ezeknek a nőknek a munkája sokat segített, hogy jobban megértsük a világot

Tíz női tudós, aki szenvedélyesen kereste a válaszokat az élet kérdéseire.A múltban a férfiakat sokkal jobban megbecsülték, mint a nőket, ezért nem meglepő, hogy a tudomány történelméből is inkább a férfi tudósok jutnak eszünkbe, pedig nem egy női társuk hozzájárult ahhoz, amit ma a világról tudni vélünk.

Dian Fossey: Az amerikai etológus 31 éves korában, kölcsönből utazott Afrikába. A kontinens felfedezése közben, Tanzániában találkozott dr. Louis Leakey-vel, aki őskori emberi maradványok után kutatott.

Dian Fossey később az ő támogatásával tanulmányozhatta a végveszélyben lévő hegyi gorillákat, akiknek megmentését Fossey a szívügyének érezte. Tudósnő 1967-ban, Ruandában hozta létre a Karisoke Kutatóállomást.

Fossey fellépett az orvvadászok ellen, valamint az állatok természetes élőhelyeinek megőrzése mellett. Emellett megírta a Gorillák a ködben című könyvet, amit minden idők legnagyobb példányszámban elkelt, gorillákról szóló könyvként tartanak számon. Fossey 53 éves korában gyilkosság áldozata lett, a saját faházában ölték meg.

Emmy Noether: A modern algebra alapjait köszönhetjük a XIX. század végén született, német származású, fizikus-matematikus Amalie „Emmy” Noether munkájának.

Maria Goeppert-Mayer: A német születésű amerikai Maria Goeppert-Mayer elméleti fizikusként dolgozott, 1963-ban pedig megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Johannes Hans Daniel Jensennel, az atommag héjmodelljének megalkotásáért. Ezt a díjat előtte csak egyetlen nő, Marie Curie vehette át.

Sylvia Earle: A tengerbiológusként dolgozó Sylvia Earle a National Geographic felfedezője és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal első olyan női tudósa volt, akit a Time magazin a Bolygó Hőseként emlegetett.

Earle az egész életét az óceánok élővilágának védelmére fordította, könyveket írt és dokumentumfilmet készített a túlhalászatról és az óceánok szennyezésének veszélyeiről, ezzel komoly problémákra hívva fel az emberek figyelmét. Az Earle karrierjéről szóló Mission Blue című dokumentumfilm Emmy-díjat nyert 2015-ben.

Marie Curie: Valószínűleg a leginkább ismert női tudós Marie Curie, a lengyel származású francia kémikus és fizikus, akinek a radioaktivitás kutatásában köszönhetünk úttörő eredményeket. Curie volt az első nő a Sorbonne tanári karában, de szintén ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott a fizika és kémia területén végzett munkájáért.Rachel Louise Carson: Valószínű, hogy az amerikai tengerbiológus, ökológus és író Rachel Louise Carson munkásságának köszönhető, hogy megindult a nemzetközi környezetvédő mozgalom. Carson legelismertebb műve az 1962-ben íródott Nagy Tavasz, amiben a környezetszennyezés hosszú távú következményeire hívta fel az emberek figyelmét.

Margaret Mead: Sokat köszönhetett az 1960-as évek szexuális forradalma Margaret Meadnek, aki antropológusként a Csendes-óceán déli területein és Délkelet-Ázsiában kutatta az ott élő tradicionális kultúrák szexualitáshoz való hozzáállását.

Első könyvét 1928-ban Coming of Age in Samoa címen adták ki. A bestsellert további 22 könyv követte. Ugyanakkor Mead nemcsak a szexualitással foglalkozott, hanem olyan fontos témák is érdekelték, mint az atomfegyverek megjelenése, a nők jogai és a környezetvédelem.

Jane Goodall: A csimpánzkutató Jane Goodall már gyerekként is sokat időzött az angliai otthona kertjében, hamarosan pedig rajongani kezdett a csimpánzok iránt, ez a szenvedélye pedig Afrikába vezette, ahol dr. Louis Leakey alkalmazottjaként tanulmányozta az állatokat.

Goodall egyik legnagyobb sikere a csimpánzok eszközhasználatának megfigyelése volt. Napjainkban a csimpánzkutató a világot járja, és előadásokat tart a környezetvédelem fontosságáról, az élőhelyek megóvásáról és az emberek fogyasztói szokásainak környezetromboló hatásairól.

Mary Anning: A XIX. század első felében élt, őslénykutatóként dolgozó Mary Anning olyan dinoszauruszleleteket fedezett fel, amelyek megkönnyítették a paleontológia korai fejlődését, az ásatásaival pedig több brit kutató munkáját segítette, hiszen ezáltal lehetőséget kaptak arra, hogy feltérképezzék a földtörténet egy meghatározó korszakát. Néhány tudós szerint Anning leletei Charles Darwin evolúcióelméletének kidolgozásában is nagy szerepet játszott.

Barbara McClintock: A kukorica citogenetikáját kutató, amerikai genetikus Barbara McClintock volt az első tudós, aki elkészítette a növény első genetikai térképét. McClintock legnagyobb érdeme, hogy felfedezett egy olyan genetikai régiót, ami képes volt a helyváltoztatásra a kromoszómán belül. Ennek a felfedésnek köszönhető, hogy McClintock az egyetlen nő, aki nem megosztva kapott fiziológiai Nobel-díjat.

(Forrás: divany.hu)