Ezekre a kutatókra kell odafigyelni 2018-ban!

Hat tudós, aki az orvostudomány, az oktatás és a mesterséges intelligencia termén alkothat nagyot.Ötletei mindenkinek vannak, de kevesen hajlandóak lépéseket tenni annak érdekében, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket. Ha mégis elindulnak az úton, akkor a munka során elfogyhat a bátorságuk és a kitartásuk.

2018-ban valószínű, hogy a következő hat tudósnak nem lesznek ilyen problémái, ezért érdemes megjegyezni a kutatók neveit, mert idén még hallani fogunk róluk!

Adam Arrigo és virtuális koncertek hajnala: A virtuális valóság tele van lehetőségekkel, ám a hétköznapi életben még nincs komoly haszna. Ezen változtatna a közeljövőben Adam Arrigo, aki VR-semüvegekkel reformálná meg a zeneszerzést és a zenehallgatást.

A TheWaveVr vezérigazgatója még 2016-ban alapította meg a céget Aaron Lemke zenésszel és VR-fejlesztővel, a közös céljuk pedig az, hogy létrehozzanak egy olyan platformot, aminek segítségével a művészek virtuális koncertet adhatnak a rajongóknak, akik VR-fejhallgatókon keresztül élvezhetnék az élő zenét és az egyénileg beállított látványt.

Az ilyen koncertek során az egymástól több ezer kilométerre élő rajongók is kapcsolatba léphetnének egymással. A terv megvalósítása érdekében a TheWaveVr eddig olyan DJ-kkel dolgoztak együtt, akik amellett, hogy lejátszották a mixeiket, még azt is meg tudták szabni, hogy mit lássanak a koncertlátogatók, akik például űrutazáson vehettek részt a zenehallgatás közben.

A cég célja természetesen nem az a találmányukkal, hogy megszüntessék az élő koncerteket, hanem az, hogy egy olyan újfajta szórakozási módszert fejlesszenek ki, amelyet csak a virtuális valóságban lehet átélni.Suman Kanuganti és a plusz szempár: Nem hódította meg a világot a Google szemüvege, ám egy másik, az Aira nevű startup által kidolgozott okosszemüvegnek sokkal szebb jövőt jósolnak, hiszen a vakoknak segíthet a látásban úgy, hogy egy kamera segítségével elmondja a látássérült viselőjének, hogy mit lát.

Az okosszemüveg kameraképét az Aira cég ügynökei látják, ők pedig másodpercek alatt elmondhatják a viselőnek, hogy mi van előtte. Suman Kunuganti, a cég vezérigazgatója azt szeretné elérni, hogy a szemüveg tényleg leírja, hogy mi van a viselője előtt.

Kunuganti szerint a leggyakoribb kérések között gyakran szerepel az ételek lejárati dátumának felolvasása, vagy az, hogy navigálják el őket egy új helyen. Mások kreatívabb módon használják az okostechnológiát. Egy apa például a szemüveg segítségével olvas fel esténként a gyerekeinek. Arra is volt példa, hogy egy férfi az apja temetését szerette volna látni.

Az Aira idén kezdi el alkalmazni a Chloe névre keresztelt mesterséges intelligenciát, amivel a cél az, hogy Chloe asszisztáljon az okosszemüveg minden felhasználójának.Catherine Wu és a rák elleni védőoltás: Az orvostudomány nagyon régóta kutatja a rák ellenszerét, de egyelőre nem sikerült felfedezni azt a gyógyszert, ami valóban képes lenne leküzdeni a rosszindulatú daganatokat.

2017 nyarán Chartherine Wu és csapata közzétett egy kutatást, amiből az derült ki, hogy a Harvard kutatóorvosai tettek egy lépést az ellenszer felfedezése irányába. A kutatásban 6 melanómával küzdő rákos beteget vizsgáltak, akiket megoperáltak, ám nagy volt az esély a visszaesésükre.

A műtétek után egy oltást adtak be a hat betegnek, akik közül négynél két évvel később sem mutatkozott újabb daganat. A másik két alany esetében ugyan megjelentek daganatok, ám azokat immunterápiával sikerült eltüntetni.

A kutatók azért oltották be a rákos sejtek DNS-mutációi által termelt neoantigénekkel a betegeket, mert ez segítette az immunrendszerüket abban, hogy felismerje és leküzdje a rákos sejteket. Wu és a kollégái szerint a kutatásuk azt bizonyítja, hogy egy konkrét tumort meg tudnak fékezni a oltóanyag segítségével.

A kutatócsoport 2018-ban folytatja a kutatását, amivel a céljuk az, hogy finomítani tudják a testreszabott kezeléseket, valamint szeretnék más rákos megbetegedéseken is tesztelni a készítményt.Rachel Benyola és a stílusos, összehajtható bukósisak: A bizonyítékok szerint a bukósisak az esetek 70 százalékában életmentő lehet, mégis sok biciklis a mai napig nem viseli a védőfelszerelést, ami nagyon zavarta Rachel Benyolát.

Amikor a feltaláló egyik legjobb barátja elvesztette a látását egy kerékpáros balesetben, akkor Benyola úgy döntött, hogy létrehoz egy olyan bukósisakot, amit a kerékpárosok nagyon szívesen fognak viselni.

A cél megvalósítása érdekében Benyola először megalapította az AnneeLondon céget, amit Annie Londonderry Cohen után nevezett el. Cohen volt az első nő, aki körbebiciklizte a világot. A feltaláló ezt követően létrehozta a The London nevű sisakot.

A védőfelszerelés egyfelől azért különleges, mert a dizájnja teljesen egyedülálló, ugyanis kis, matt, fekete háromszögekből áll. Másfelől egy iPad mini méretére össze lehet hajtogatni úgy, mintha origami lenne. A tavasszal forgalmazásba kerülő The Londont most 190 dollárért lehet előrendelni.Matthew Gross és az álhírek oktatása: Több, mint négy éve alapította a Newsela oldalt Matthew Gross. A szolgáltatás abban segíti a tanárokat, hogy megfelelően válogatott híreket juttassanak el a diákokhoz.

Az oldalnak 12 millió felhasználója van Amerikában, ahol az elmúlt időben az álhírek felismerésének fontossága kapott kiemelt szerepet, ugyanis a 2016-os elnökválasztás idejében állandó beszédtémává vált az álhírek témaköre.

Gross ekkor vette észre, hogy a tanárok számára sokszor igazi kihívást jelent az, hogy elmagyarázzák az órákon a diákoknak azt, hogy miről is szól a kifejezés. A Newela lassan átalakult, és az American Press Institute segítségével olyan kérdéseket kezdett boncolgatni, hogy milyen forrásra hivatkoznak a hírek, milyen tényekkel támasztják alá az állításokat a cikkekben.

Gross a diákok számára olyan érdekes és hasznos tartalmakat szeretne készíteni és átadni, amelyeket a tankönyveken túl lehetne oktatni a mai digitális világban.Meredith Whittaker, Kate Crawford és az etikus mesterséges intelligencia: A mesterséges intelligencia már most kulcsfontosságú szerepet tölt be az okosfelszerelésekben, de a jövőben még nagyobb hangsúlyt kaphat azzal, ahogy terjedni kezdenek az okosotthonok és az önverzérelt autók.

Ennek a rohamos fejlődésnek az eredményeként merült fel az a kérdés, hogy mégis hogyan lehetne megtanítani a robotoknak az etikus gondolkodást? Egy kutatás kiderítette, hogy a mesterséges intelligencia alapjául szolgáló adathalmaz torzításokat tartalmaz a nők és a kisebbségek ellen.

Ennek nyomán Kate Crawford, a Microsoft munkatársa és Meredith Whittaker, a Google kutatója úgy döntött, hogy külön csapatot állítanak össze arra, hogy feltárják, hogy milyen társadalmi, gazdasági és etikai megfontolásoknak kell megfelelnie a mesterséges intelligenciának.

A két nő kutatása nem csak a nemi és az etikai kérdésekkel foglalkozik, ugyanis a kutatásuk kiterjed az egészségügyben jelenlévő etikai kérdésekre és az emberjogi helyzetekre is.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)