Ezért szeretjük meghallgatni többször ugyanazt a zenét! – videó

A zene világában minden ember talál magának olyan dallamot, ami megfogja.


Sokszor egy szám részletét, zenéjét, de van, hogy az egészet is szeretjük.

Aztán azon vesszük észre magunkat, hogy egész nap az jár a fejünkben. A végén pedig képesek vagyunk akár több százszor is meghallgatni. De mi ennek az oka?

Tudósok kutatás alapján jöttek rá, hogy miért szeretjük annyira a zenei ismétlődést.

image (3)

A zenékben hallható ismétléseket nem csak a nyugati művészek használják.

Elizabeth Hellmuth Margulis TED-es előadásának fő üzenete, hogy ezt a jelenséget a világ minden kultúrájában megfigyelhetjük.

8811_Lisa_Margulis Music, Faculty

Ennek az egyik oka az ún. kitettségi hatás a pszichológusok szerint. Ennek lényege, hogy sokkal inkább hajlamosabbak vagyunk ismert dolgokat előtérbe helyezni, mint az új dolgok felfedezésére.

onrepeat_margulis

images (1)És itt jön a csavar, pont ezt használják ki a lemezkiadók és a zenei szerkesztők. Ha ugyanis először hallunk egy dallamot a rádióban, lehet hogy nem is figyelünk rá. De ha később ezt a zene szól a bevásárlóközpontban, vagy felcsendül egy filmben, aztán pedig a rádióban – már más a helyzet.

Ha nem  irritál minket, akkor egy idő után már az ismertség érzése miatt is tetszik nekünk.

Ez a dolog pedig nem csak a zenében érvényesül, hanem szinte bármiben.

Ennyi magyarázattal azonban a pszichológusok sem elégedtek meg, ezért egy érdekes kísérletet folytattak le.

A résztvevők egyik részével népszerű zeneszerzők által írt műveket hallgattattak. A másik csoporttal pedig ezeknek a felvételeknek az általuk módosított (és szándékosan több ismétlődő dallamot tartalmazó) verzióját.

A kísérletnek meglepő eredménye született. Az összebarkácsolt változat nagyobb tetszést aratott, mint a művészileg komponált. A megkérdezettek szerint élvezhetőbb és érdekesebb volt.

repetition-in-music

De ami ettől is meglepőbb, hogy a digitálisan módosított, összevagdosott zenére többen gondolták, hogy emberi zeneszerző műve, mint arra, amibe nem nyúltak bele.

A végkövetkeztetés szerint az ismétlődő dallamok nem csak jobban bejönnek és természetesebbek, hanem hamarabb kezdünk el mozogni is rájuk. Táncolással vagy lábdobogással.

Emellett az ismétlés hatása az is, hogy egy idő után a zenéből vagy a szövegből olyan jelentéseket is találhatunk, ami mellett elsőre elsiklottunk.



Forrás: hvg/tudomány

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com