Fény derült a viszketés eredetére

ItchingA viszketésről sokáig azt gondolták, hogy a fájdalom egy alacsony formája. A Science magazinban ismertetett tanulmány szerint azonban most egy új kutatás eredményekén arra derült fény, hogy a viszketés érzése külön idegi áramkörrel rendelkezik, amely összeköti a test perifériáján található sejteket az aggyal.

Neurológusok olyan molekulák után kutattak, amelyek a viszketés érzését kódolják. Ennek érdekében azt vizsgálták meg, hogy az érintés, a hő, a fájdalom és a viszketés ingerére mely szenzoros neuronok aktiválódnak. A kutatók ezt követően elkülönítettek egy olyan proteint (Nppb), amelyet, ha kivontak a kísérleti egerekből, az állatok nem reagáltak a viszketésingerre.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a viszketést speciális érzőidegek észlelik. A kutatók arra is rájöttek, hogy ezeket a receptorokat tartalmazó neuronok a gerincvelőben találhatók.

A szakemberek szerint ezek az eredmények nagyon jól magyarázzák azokat a problémákat, amelyeket a viszketéssel kapcsolatos spinal-cord_0szakirodalom felvet, s ezzel együtt nagyon jól tesztelhető elmélettel áll elő arra vonatkozóan, hogy hogyan is működik a viszketés.

A kísérleteket egerek körében végezték, ám ezek a viszketés idegpályák hasonlók az emberek esetében is. Az azonban még nem ismert, hogy a felfedezett Nppb protein vagy valamely hasonló anyag játszik-e szerepet az érzékelésben az embereknél. Ezért a kutatók a későbbiek során szeretnék kiterjeszteni a vizsgálatokat az emberekre is tekintve, hogy a viszketés mennyire gyakori probléma.

Több, mint két tucat olyan probléma illetve megbetegedés ismert, amelynek tünetei között a viszketés is szerepel - ilyen például az ekcéma vagy a pikkelysömör.

Az antihisztamin készítmények a viszketés néhány formája esetében hatékonyan működnek, ám az esetek többségében nincs semmilyen hatásuk. Ez a kutatás egy teljesen új célt mutat a probléma klinikai kezelése számára.

Forrás: www.scientificamerican.com

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com