Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.
Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e.
586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről.
A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös kutatása szerint. A mintegy 2700 éves bélféregpeték maradványait az Armon Hanacív nevű lakónegyednél feltárt palota kertjében található "pottyantós" kő illemhely alatt találták meg. A pöcegödörből üledékmintákat gyűjtő kutatást Dafna Langgut vezette, aki többek közt a Tel-avivi Egyetem régészeti tanszékének is munkatársa. A feltárt parazitapetéket fénymikroszkóp alatt azonosította.
"A bélférgek olyan paraziták, amelyek hasfájást, hányingert, hasmenést és viszketést okoznak, némelyikük különösen veszélyes a gyerekekre, alultápláltsághoz, fejlődési lemaradáshoz, idegrendszeri károsodáshoz, extrém esetekben akár halálhoz is vezethet" - mondta a ynetnek. Az illemhelyként szolgáló gödröt egy négyzet alakú mészkőlap fedte közepén egy lyukkal. "A kiépített vécék rendkívül ritkák voltak abban az időszakban Izrael földjén, a luxust jelezték, státuszszimbólumnak számítottak, melyet csak a gazdagok és magas rangúak engedhettek meg maguknak" - hangsúlyozta a kutatónő.
Akkoriban gyógyszer hiányában nehéz vagy lehetetlen volt a felépülés a lakosság jelentős részét - a leletek szerint a gazdagokat is - érintő bélférgességből, a fertőzöttek életük végéig szenvedhettek a parazitáktól. A ma már Jeruzsálemhez tartozó, de az ókori városon kívül, délre található királyi birtok az időszámításunk előtti 7. század közepéből, a késő vaskorból származik.
Gazdagon megmunkált kőtárgyakat is találtak a helyszínen, és a palota szomszédságában lenyűgöző kertre bukkantak, ahonnan kilátás nyílt az ókori városra és a Szentély dombjára. Az archeoparazitológiának nevezett kutatások során a bélféregpeték mikroszkopikus maradványait vizsgálják, megismerik a betegségek és járványok történetét, és információt nyernek a korabeli higiéniáról, életmódról és az egészségügyi feltételekről.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások