Gondolatvezérelt külső váz segítségével újra járt egy lebénult férfi
Mind a négy lebénult végtagját mozgatni tudta egy francia férfi a külső robotváz segítségével, amelyet gondolataival irányított - írta a BBC hírportálja.
A 30 éves Thibault négy évvel ezelőtt egy balesetben 15 métert zuhant, gerince megsérült és mind a négy végtagja lebénult. A következő két évét kórházban töltötte. 2017-ben részt vett a Grenoble-i Egyetem és a Clinatec kutatóközpont exoskeletonos, vagyis külső vázas kutatásában.
"Ilyen lehetett, amikor az ember az első lépéseket tette meg a Holdon. Előtte két évig nem tudtam járni, elfelejtettem, milyen állni, és azt is, hogy magasabb vagyok, mint a többiek a laborban" - mesélte Thibault, aki azt kérte, családnevét ne közöljék. A kar mozgatása bonyolultabbnak bizonyult, tovább tartott, míg megtanulta.
A 65 kilogrammos robotszerkezet nem tudja teljes mértékben visszaadni a mozgáskészséget, mégis nagy lépést jelent azokhoz a hasonló elven működő szerkezetekhez képest, amelyek egy-egy végtag gondolati irányítását tették lehetővé. A férfi a vázban úgy tudott mozogni, hogy a mennyezethez erősítették, nehogy elessen benne, ami azt jelenti, hogy a szerkezetet egyelőre nem lehet a laboratóriumon kívül használni.
Alim-Louis Benabid, a Clinatec vezetője szerint messze vannak még az önálló járástól, nincsenek meg a gyors és pontos mozdulatok, amelyekkel az elesést meg lehetne előzni. Thibault-nak 71 százalékban sikerült keze-lába mozgatásával, csuklója elfordításával megérintenie a kijelölt célpontot. "Megmutattuk, hogy az alapelv helyes, bizonyítottuk, hogy az exoskeletonnal fokozni tudjuk a páciens mobilitását" - mondta Benabid.
További terveik között szerepel az ujjak mozdulatainak irányítása. A gondolattól a mozdulatig 350 ezredmásodperc telhet el. A tudósok ehhez az implantátumonként 64 elektródából csak 32-t használnak, tehát van még lehetőség további agyi jelek olvasására nagyobb kapacitású számítógépekkel vagy mesterséges intelligenciával.
(Forrás: MTI)

Agyának felszínére, a mozgásirányítási terület fölé két implantátumot ültettek be a kutatók.
"Ilyen lehetett, amikor az ember az első lépéseket tette meg a Holdon. Előtte két évig nem tudtam járni, elfelejtettem, milyen állni, és azt is, hogy magasabb vagyok, mint a többiek a laborban" - mesélte Thibault, aki azt kérte, családnevét ne közöljék. A kar mozgatása bonyolultabbnak bizonyult, tovább tartott, míg megtanulta.
A 65 kilogrammos robotszerkezet nem tudja teljes mértékben visszaadni a mozgáskészséget, mégis nagy lépést jelent azokhoz a hasonló elven működő szerkezetekhez képest, amelyek egy-egy végtag gondolati irányítását tették lehetővé. A férfi a vázban úgy tudott mozogni, hogy a mennyezethez erősítették, nehogy elessen benne, ami azt jelenti, hogy a szerkezetet egyelőre nem lehet a laboratóriumon kívül használni.
Alim-Louis Benabid, a Clinatec vezetője szerint messze vannak még az önálló járástól, nincsenek meg a gyors és pontos mozdulatok, amelyekkel az elesést meg lehetne előzni. Thibault-nak 71 százalékban sikerült keze-lába mozgatásával, csuklója elfordításával megérintenie a kijelölt célpontot. "Megmutattuk, hogy az alapelv helyes, bizonyítottuk, hogy az exoskeletonnal fokozni tudjuk a páciens mobilitását" - mondta Benabid.
További terveik között szerepel az ujjak mozdulatainak irányítása. A gondolattól a mozdulatig 350 ezredmásodperc telhet el. A tudósok ehhez az implantátumonként 64 elektródából csak 32-t használnak, tehát van még lehetőség további agyi jelek olvasására nagyobb kapacitású számítógépekkel vagy mesterséges intelligenciával.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások