Három területhez nyert támogatást az ELTE a tématerületi kiválósági program keretében
Három kutatási területéhez 1,7 milliárd forintos támogatást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Tématerületi Kiválósági Programja keretében - mondta el kedden a hivatal elnöke és az egyetem vezetése közös sajtótájékoztatón.
Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke elmondta: az idei Tématerületi Kiválósági Program keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerületének csaknem 14,6 milliárd forint támogatást ítéltek oda.
A sajtótájékoztatón Borhy László, az ELTE rektora közölte: a támogatással a szintetikus kémia és biokémia, a mesterséges intelligencia alkalmazásai, valamint a családi és nemzeti közösségépítés területén zajló kutatási programokat finanszíroznak a felsőoktatási intézményben. Ismertetése szerint az Egészség tématerületen a Szint+: Szintetikus kémia és biokémia elnevezésű projekt kapott támogatást. A terület vezetője Perczel András egyetemi tanár.
A tájékoztató szerint a kutatási munka középpontjában részben olyan kismolekulák létrehozása áll, amelyek a gyógyszeriparban is nagy jelentőséggel bírnak és új távlatokat nyithatnak egyes betegségek kezelésében. A projektben egyrészt kulcsfehérjék és hatóanyagok fejlesztését és szerkezetvizsgálatát valósítják meg a 2-es típusú cukorbetegség, egyes neurodegeneratív betegségek, onkogén és izomfehérjék, valamint egy szteroidrezisztens vesebetegség kapcsán.
A másik fő fókusz a természetben előforduló bioaktivitású vegyületek, potenciális hatóanyagok szintézise és költséghatékony méretnövelése, azok piaci hasznosítása, valamint a személyre szabott gyógyítást megalapozó irányítópeptidek és bifunkciós linker-könyvtárak létrehozása. Az Ipar és digitalizáció területen az Alkalmazásiterület-specifikus nagy megbízhatóságú informatikai megoldások projektet támogatja az NKFIH. Ezzel a mindennapi életünket, adataink és egészségünk biztonságát elősegítő informatikai megoldások kidolgozására lesz lehetőség - mondta Borhy László.
A tématerület vezetője Horváth Zoltán egyetemi tanár. A tájékoztatás szerint a kutatások a gazdaság legégetőbb kihívásaihoz illeszkedő alkalmazási területeket céloznak meg, figyelembe véve azt, hogy a rendszerhibák kihatnak mindennapi életünkre, kockázatot jelentenek egészségünkre, adatvédelmi, biztonsági problémákat hordoznak, hatalmas gazdasági hátrányokat okozhatnak, sőt, biztonságkritikus rendszerek esetén még az életünket is veszélyeztetik.
Kozsik Tamás összegzése szerint hat területen (autonóm rendszerek, agrárinformatika, szoftveripar, digitális szolgáltatások, mesterséges intelligencia és matematika és optimalizáció) szeretnének eredményeket elérni. A Kultúra és család tématerületen a Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció kutatás kapott támogatást. A kutatás megpróbálja a bölcsészet, a humántudományok oldaláról feltárni mindazt, amellyel a történelemben a család hozzájárult a nemzet- és a közösségépítéshez - részletezte Borhy László.
A téma vezetője Csorba László egyetemi tanár. Céljuk feltárni, hogy az európai múltban és a világ velünk kölcsönhatásban élő nagy kultúráiban az egyes korszakok és térségek milyen mértékben, formákban és milyen értékvilággal foglalkoztak a családdal.
(Forrás: MTI)
Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke elmondta: az idei Tématerületi Kiválósági Program keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerületének csaknem 14,6 milliárd forint támogatást ítéltek oda.
Mint fogalmazott, az ELTE kiemelkedően fontos szereplője a magyar innovációs térnek, idén már csaknem 4 milliárd forint áll a felsőoktatási intézmény rendelkezésére a közvetlen tématerületi programmal és a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programmal együtt. Kiemelte: a tématerületi támogatási program célja a kutatási feltételrendszer társadalmi-gazdasági kihívásokhoz való igazítása, a kutatás-fejlesztési és innovációs fókusz erősítése, valamint a tudományos produktivitás növelése.
Az alábbi kutatási területeken hirdették meg a programot: Biztonságos társadalom és környezet, Ipar és digitalizáció, Egészség, valamint Kultúra és család.
A sajtótájékoztatón Borhy László, az ELTE rektora közölte: a támogatással a szintetikus kémia és biokémia, a mesterséges intelligencia alkalmazásai, valamint a családi és nemzeti közösségépítés területén zajló kutatási programokat finanszíroznak a felsőoktatási intézményben. Ismertetése szerint az Egészség tématerületen a Szint+: Szintetikus kémia és biokémia elnevezésű projekt kapott támogatást. A terület vezetője Perczel András egyetemi tanár.
A tájékoztató szerint a kutatási munka középpontjában részben olyan kismolekulák létrehozása áll, amelyek a gyógyszeriparban is nagy jelentőséggel bírnak és új távlatokat nyithatnak egyes betegségek kezelésében. A projektben egyrészt kulcsfehérjék és hatóanyagok fejlesztését és szerkezetvizsgálatát valósítják meg a 2-es típusú cukorbetegség, egyes neurodegeneratív betegségek, onkogén és izomfehérjék, valamint egy szteroidrezisztens vesebetegség kapcsán.
A másik fő fókusz a természetben előforduló bioaktivitású vegyületek, potenciális hatóanyagok szintézise és költséghatékony méretnövelése, azok piaci hasznosítása, valamint a személyre szabott gyógyítást megalapozó irányítópeptidek és bifunkciós linker-könyvtárak létrehozása. Az Ipar és digitalizáció területen az Alkalmazásiterület-specifikus nagy megbízhatóságú informatikai megoldások projektet támogatja az NKFIH. Ezzel a mindennapi életünket, adataink és egészségünk biztonságát elősegítő informatikai megoldások kidolgozására lesz lehetőség - mondta Borhy László.
A tématerület vezetője Horváth Zoltán egyetemi tanár. A tájékoztatás szerint a kutatások a gazdaság legégetőbb kihívásaihoz illeszkedő alkalmazási területeket céloznak meg, figyelembe véve azt, hogy a rendszerhibák kihatnak mindennapi életünkre, kockázatot jelentenek egészségünkre, adatvédelmi, biztonsági problémákat hordoznak, hatalmas gazdasági hátrányokat okozhatnak, sőt, biztonságkritikus rendszerek esetén még az életünket is veszélyeztetik.
Kozsik Tamás összegzése szerint hat területen (autonóm rendszerek, agrárinformatika, szoftveripar, digitális szolgáltatások, mesterséges intelligencia és matematika és optimalizáció) szeretnének eredményeket elérni. A Kultúra és család tématerületen a Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció kutatás kapott támogatást. A kutatás megpróbálja a bölcsészet, a humántudományok oldaláról feltárni mindazt, amellyel a történelemben a család hozzájárult a nemzet- és a közösségépítéshez - részletezte Borhy László.
A téma vezetője Csorba László egyetemi tanár. Céljuk feltárni, hogy az európai múltban és a világ velünk kölcsönhatásban élő nagy kultúráiban az egyes korszakok és térségek milyen mértékben, formákban és milyen értékvilággal foglalkoztak a családdal.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások