Hatvan éve nem ragyogott ilyen fényességgel a Jupiter

A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.A jelenség szabad szemmel is látható lesz jövő hétfőn este: 20 óra után a keleti látóhatár felett egy igézően fényes, fehér csillag fog ragyogni. A Jupiter most rendkívül fényes, ragyogása messze meghaladja az összes csillagét, ami csak az égen látszik - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteken az MTI-vel.
    

Mint írták, a földpályán kívül keringő bolygók helyzete kitüntetett, amit a Nappal való szembenállásnak vagy oppozíciónak nevezünk.

Ennek során a Földről nézve a bolygó pontosan a Nappal ellentétes oldalon van, tehát a Föld a Nap és a bolygó közé szorul. Ilyenkor van a legközelebb hozzánk, ezért ekkor látszik a legnagyobbnak és legfényesebbnek.
    

A bolygók a körtől enyhén eltérő ellipszispályán keringenek, így lényeges, hogy a szembenállás során a bolygó napközelben vagy naptávolban jár. Ha napközelben következik be az oppozíció, a bolygó közelebb lesz a Naphoz, így a Földhöz is, tehát nagyobbnak fog látszani. "A Jupiter megközelítőleg tizenkét év alatt kerüli meg egyszer a Napot, és ez alatt tizenegyszer kerül szembenállásba a Földdel. Mivel a bolygó most van a legközelebb a napközelpontjához, 2022-es szembenállása során látszik a legfényesebbnek a keringése során. Ezt hívhatjuk nagy oppozíciónak" - olvasható a közleményben.
    

Míg például a földközelben járó szuperhold és a földtávolban járó telihold között laikus szemmel semmi különbséget nem látunk, addig a Jupiter kis és nagy oppozíciója között szemmel látható a fényességkülönbség, és távcsővel is jól látható korongméret növekedés van - mutatnak rá. A közlemény szerint az adott napon éjjel fél egykor, delelésében, teljes ragyogásában, 42 fok magasan lehet gyönyörködni a Jupiterben és szinte bármekkora távcsővel fel lehet bontani az apró bolygókorongot. Már egy kézi binokulárral is gyönyörködni lehet a bolygóban, sőt a körülötte keringő Galilei-holdak is előbukkannak vele.


Egy hússzoros nagyítású kis távcső megmutatja a Jupiter korongjának lapult alakját, és a két egyenlítői sávot is, egy 8-10 centiméter átmérőjű lencsés távcsővel, százszoros nagyításon az egyenlítői felhősávok fodrai is kibontakoznak, sőt akár a Nagy Vörös Folt is megfigyelhető. A jelenségről, és annak megfigyeléséről részletesen a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán lehet olvasni.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com