Ismét látogatható lesz Szent Péter egykori börtöne
Egy évig tartó helyreállítás után július 21-től ismét megnyitják a látogatók előtt a Capitolium-dombnál levő ókori börtönt, az ókori Róma legrégebbi börtönét, ahol a hagyomány szerint egykor Péter apostol is raboskodott.
A latinul Carcer Tullianum nevű börtön restaurálása 900 ezer euróba (283 millió forintba) került. A létesítmény Róma és talán a világ egyik legrégebbi börtönének számít, amelyet a Capitolium-domb déli lábánál, a később épített Forum Romanum szomszédságában vájtak barlangszerűen a kövekbe.
A restaurálás során végzett régészeti ásatásból kiderült, hogy a barlang első, mélyebb részét a Krisztus előtti 8. és 7. század között az akkori királyok uralta Róma óriás kőtömbökből emelt városfalába vájták. A második szintet később építették rá. A ma már teljesen földalatti építmény a Krisztus előtti 6. század óta börtönként működött.
A restaurálás során felszínre kerültek márványtöredékek, tárgyak, három csontváz - egy nő, egy férfi és egy kislány csontjai -, valamint egy megkövült citromot, amelyet az 1. századra datálnak és amely a Földközi-tenger térségében eddig a legrégebbi citromleletnek számít.
A leletek a börtönben kialakított múzeumrészben láthatóak. A látogatók táblagép segítségével újraélhetik a börtön tragikus történetét.
A börtön foglyai között tartják számon az 1. században Rómában elfogott Szent Pétert, aki Nero császárnak a mostani Szent Péter-bazilika mellett álló cirkuszában halt mártírhalált.
A börtön falain talált ókeresztény feliratok szerint két börtönőr is áttért a keresztény hitre, majd ezért ugyanitt bebörtönözték őket, és a börtönben keresztelkedtek meg.
A börtönre az 5. században a Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt templomot építették rá.
MTI
A latinul Carcer Tullianum nevű börtön restaurálása 900 ezer euróba (283 millió forintba) került. A létesítmény Róma és talán a világ egyik legrégebbi börtönének számít, amelyet a Capitolium-domb déli lábánál, a később épített Forum Romanum szomszédságában vájtak barlangszerűen a kövekbe.
A restaurálás során végzett régészeti ásatásból kiderült, hogy a barlang első, mélyebb részét a Krisztus előtti 8. és 7. század között az akkori királyok uralta Róma óriás kőtömbökből emelt városfalába vájták. A második szintet később építették rá. A ma már teljesen földalatti építmény a Krisztus előtti 6. század óta börtönként működött.
A restaurálás során felszínre kerültek márványtöredékek, tárgyak, három csontváz - egy nő, egy férfi és egy kislány csontjai -, valamint egy megkövült citromot, amelyet az 1. századra datálnak és amely a Földközi-tenger térségében eddig a legrégebbi citromleletnek számít.
A leletek a börtönben kialakított múzeumrészben láthatóak. A látogatók táblagép segítségével újraélhetik a börtön tragikus történetét.
A börtön foglyai között tartják számon az 1. században Rómában elfogott Szent Pétert, aki Nero császárnak a mostani Szent Péter-bazilika mellett álló cirkuszában halt mártírhalált.
A börtön falain talált ókeresztény feliratok szerint két börtönőr is áttért a keresztény hitre, majd ezért ugyanitt bebörtönözték őket, és a börtönben keresztelkedtek meg.
A börtönre az 5. században a Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt templomot építették rá.
MTI
Hozzászólások