Ismét Nobel-díjas kutatókkal találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei

Joachim Frank német származású, amerikai Nobel-díjas biofizikus, Tim Hunt brit Nobel-díjas biokémikus és Dan Shechtman izraeli Nobel-díjas kémikus mellett több neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei vasárnaptól Szegeden - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.Joachim Frankot az egyrészecskés krio-elektronmikroszkópia megalapítójaként tartják számon. Az eljárás a mintákat fixálás vagy bármiféle festés nélkül, saját természetes vizes környezetükben teszi megfigyelhetővé elektronmikroszkópos úton. A kutató 2017-ben Jacques Dubochet-vel és Richard Hendersonnal kapott megosztott kémiai Nobel-díjat. Kutatásaival emellett jelentős mértékben hozzájárult a baktériumok és eukarióták riboszómája szerkezetének és működésének megismeréséhez is.

Sir Richard Timothy Hunt 2001-ben Paul Nurse-szel és Leland H. Hartwell-lel megosztva nyerte el az orvostudományi Nobel-díjat a sejtciklus szabályozását végző fehérjék felfedezéséért. Dan Shechtman 2011-ben kapott kémiai Nobel-díjat a kvázikristályok felfedezéséért.

Ezek olyan kristályszerkezetek, amelyek matematikailag szabályosak, de nem ismétlődnek.

A Nobel-díjas kutatók mellett a háromnapos konferencián előadást tart még Dennis Lo, a Hongkongi Kínai Egyetem alkancellárja és elnöke, aki a non-invazív magzati diagnosztika terén végez kiemelkedő kutatásokat, valamint David Weinberg, a philadelphiai Fox Chase Rákközpont Orvosi Osztályának elnöke, akinek kutatásai középpontjában új szűrési módszerek kidolgozása áll bizonyos emésztőrendszeri daganatos megbetegedések korai felismerése érdekében.

A vasárnap kezdődő konferenciára - amely immár a Nobel-díjasok és tehetséges diákok huszonnegyedik találkozója - több száz gimnazista és egyetemista, valamint pedagógusok, mentorok, junior mentorok érkeznek. A háromnapos rendezvény során a 2013-ban indult program résztvevői az előadások mellett találkozókon, laboratóriumi gyakorlatokon vesznek részt, és a konferencia alkalmából adják át a Kiváló Szent-Györgyi Diák 2025 elismerést is, melyet Káldy Fruzsina, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Gimnázium végzőse kap.

Hagyomány, hogy a tavaszi Nobel-díjas találkozón osztják ki az akadémia Talentum-díjait a elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésekért. Az elismeréseket a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében adják át hétfőn este.

A 2021 őszétől Nemzeti Tudós Akadémia nevet viselő programot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre, hogy újra vonzóvá tegye a fiatalok számára a tudományos életpályát. A résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő program célja, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával.

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány a magyar kormány támogatásával megvalósuló, hazai és nemzetközi mentorok részvételével zajló programjába olyan gimnazisták - Szent-Györgyi diákok - jelentkezhetnek, akik már a középiskolában kimagasló eredményt értek el a különböző hazai és nemzetközi versenyeken biológiából vagy kémiából, valamint eltökélt szándékuk, hogy élethivatásul a kutatói pályát válasszák. A középiskolás tanulók képzése a 23 - országos lefedettséget jelentő - területi képzési központon kívül az országos képzési központokban - Debrecenben, Gödöllőn, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen - kialakított korszerű, modern laboratóriumokban zajlik.

A programba felvételt nyert egyetemisták - Szent-Györgyi hallgatók - és doktoranduszok az adott város - Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged - egyetemének kutatólaboratóriumaiban, illetve a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban vagy a fővárosi HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben végezhetnek kutatómunkát.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

A Tioaceton a világ legbüdösebb szaga

A Tioaceton a világ legbüdösebb szaga

Tudományos érdekességek, amelyekről talán még nem hallottál.

Egy újonnan felfedezett gombafaj változtathatja zombivá a pókokat

Egy újonnan felfedezett gombafaj változtathatja zombivá a pókokat

Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán történt a megdöbbentő felfedezés.

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Tim Coulson professzor állt elő a megdöbbentő elmélettel.

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ezeket az elsőre vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazták az idén.

Agresszívvá tesz a hőség

Agresszívvá tesz a hőség

A kutatások szerint rossz hatással van az emberek viselkedésére a kánikula.

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

http://ujhazak.com