Itt a fénynél gyorsabb részecske!

Könnyen megdőlhet a fizika egyik alaptörvénye, valamint Einstein speciális relativitáselmélete is. Ugyanis az OPERA nevű kísérletben a fénysebességnél magasabb sebességet mértek a CERN-ben!

Természetesen az eredményt még igazolni kell, ám ha ez sikerül, akkor a fizika tankönyveit át kell írni és újragondolni Einstein relativitáselméletét is.

Az OPERA névre hallgató kísérlet során egy 730 kilométer hosszú alagútban neutrínók haladnak hihetetlen nagy sebességgel a CERN-ből a Gran Sasso föld alatti laboratórium irányába.

Ezen kísérlet során pedig 16.000 neutrínó esetében mérték a kutatók a fénysebességnél magasabb értéket.

Az eredmények azt mutatják, hogy az adott neutrínó részecskék a másodperc 60 milliárdod részével hamarabb érkeztek célba, mint fénysebesség esetén. A megszállott kutatók természetesen sokkot kaptak.

Albert Einstein

Az arxiv.org/abs/1109.4897 címen minden kíváncsi megnézheti a kutatás eredményeit maga is. Ahhoz azonban, hogy ezt el is lehessen fogadni, független kísérletekkel igazolni a hitelességet.

A neutrínókat "szellemrészecskéknek" szokás hívni, mivel a bolygónk annyira átlátszó számukra, mint a fény számára az üveg.

Minden élőlény testén haladnak át neutrínók, méghozzá milliárdszámra minden egyes másodpercben. Az észlelésük nagy kihívás a kutatóknak, mivel a tömege majdnem nulla, a töltése pedig semleges.

A fizika jelenlegi alaptörvénye szerint semmilyen hatás nem terjedhet gyorsabban a vákuumban létező fénysebességnél. Einstein speciális relativitáselméletének is ez az alapja, amire viszont a modern fizika is alapoz. Ha pedig létezik a fénysebességnél nagyon sebesség, akkor megdől Albert Einstein relativitáselmélete: vagyis a fizika törvényei nem lesznek minden megfigyelő számára azonosak. Hir.ma (forrás: Origo)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com