Izraelben feltárták az ókori Jeruzsálem várfalának egyik új szakaszát
Izraelben feltárták az ókori Jeruzsálem Hasmóneus uralkodóház idején épült várfalának egyik új szakaszát – jelentette az izraeli régészeti hatóság (IAA) hétfőn.
Az óváros Jaffa-kapu bejáratánál, a Dávid-tornya nevű erődítmény - jelenleg múzeum - területén, a föld alatti ásatásokon, közel ötven méter hosszú, egykor mintegy öt méter széles és tíz méter magas falmaradványokra bukkantak.
A különböző korok egymásra rakódott rétegeit tartalmazó, Kisle néven ismert történelmi komplexumban az egyik legépebben megmaradt és leghosszabb falszakaszt találták meg, mely a hasmóneus dinasztia korszakára jellemzően megfaragott, hatalmas és nehéz kövekből áll. A lelet a múzeum új, régészeti, művészeti és innovációs szárnyának építése közben került elő.
"Az újonnan feltárt szakasz, amelyet a történelmi források +első fal+ néven említenek, különösen lenyűgöző a méreteivel és kiválóan fennmaradt állapotával. A második Szentély korában (az i. e. 516-tól i. sz. 70-ig tartó időszak) a hasmóneus fal körbeölelte a Cion-hegyet is, előkerültek részei a Cion-hegyen, Dávid városában, a Dávid-tornya udvarán és az óváros nyugati falának külső homlokzata mentén" - közölte a ynet című hírportállal a feltárást vezető két régész, Amit Reém és Marion Zindel.
A fal történetét részletesen ismertetik a korabeli források. Az első századi történetíró, Josephus Flavius leírta nyomvonalát és kapuit, és "bevehetetlennek" nevezte az erődítményt, melyen hatvan őrtorony állt. A falat feltáró régészek keresik pusztulásának rejtélyét.
"Egyértelmű, hogy a falat szisztematikusan, az alapokig lerombolták. Tervezett pusztítás volt, nem az idő vasfoga, nem véletlenszerű sérülés, hanem szándékos rombolás" - állítják.
A pusztítást szerintük talán maguk a hasmóneusok okozták, miután megállapodtak Ióannész Hürkanosz hasmónius király idején a hanukai csodából ismert VII. Antiokhosz szeleukida uralkodóval, aki i. e. 132–134 között ostrom alá vette Jeruzsálemet.
Josephus Flavius szerint Hürkanosz Dávid király sírjának kincseivel váltotta meg a város lakóinak nyugalmát, és az akkori fegyverszünet részeként Antiokhosz megkövetelte Jeruzsálem erődítményeinek lebontását is. Hanuka története a zsidók, a későbbi hasmóneus uralkodóház és a szeleukida uralkodók közötti harc emlékét örökíti meg.
De az is lehet, hogy Nagy Heródes király - aki korábban legitimitása érdekében feleségül vette a hasmóneus királyi dinasztia hercegnőjét, Mariamnét - uralmát el akarta választani a hasmóneus királyokétól, és ezért ő romboltatta le szándékosan elődeinek építményeit, köztük ezt a hatalmas falat.
Ezzel politikai üzenetet küldött, miszerint véget ért a hasmóneus királyok kora, és az ő uralma következik.
Az addig csak szövegekből ismert Jeruzsálem elleni ostromról már a múlt század 80-as éveiben találtak régészeti bizonyítékokat, több száz, a hellenisztikus korra datált ballisztikus követ, nyílhegyet, parittyakövet és ólomlövedéket. De a leletek elhelyezkedése szerint a hatalmas ostromgépek lövedékei sem tudták áttörni az erős falat, és annak lábánál hullottak le.
"Az új szárnyban a látogatók egy üvegpadozaton állhatnak majd ezek felett a kövek felett, és kortárs művészek értelmezései révén új kapcsolat jön létre a város ősi történelmével és örökségével"- nyilatkozta a jövendő tervekről a múzeum igazgatója, Eilat Lieber a ynetnek. Megőrizzük ezt az egyedülálló és lenyűgöző leletet, és lehetővé tesszük a nagyközönségnek, hogy találkozzon Jeruzsálem több ezer éves múltjával - tette hozzá.
"A feltárt falszakasz megrendítő és kézzelfogható bizonyítéka Jeruzsálem erejének a hasmóneusok korában. Az ilyen régészeti felfedezések segítenek összekapcsolni bennünket, zsidók nemzedékeit Jeruzsálem történelmi folytonosságával. Megható látni, ahogy a hanukai történetek életre kelnek a feltárás során" - mondta Amiháj Elijahu, a kulturális örökség minisztere Izraelben.
(Forrás: MTI)
Az óváros Jaffa-kapu bejáratánál, a Dávid-tornya nevű erődítmény - jelenleg múzeum - területén, a föld alatti ásatásokon, közel ötven méter hosszú, egykor mintegy öt méter széles és tíz méter magas falmaradványokra bukkantak.A különböző korok egymásra rakódott rétegeit tartalmazó, Kisle néven ismert történelmi komplexumban az egyik legépebben megmaradt és leghosszabb falszakaszt találták meg, mely a hasmóneus dinasztia korszakára jellemzően megfaragott, hatalmas és nehéz kövekből áll. A lelet a múzeum új, régészeti, művészeti és innovációs szárnyának építése közben került elő.
"Az újonnan feltárt szakasz, amelyet a történelmi források +első fal+ néven említenek, különösen lenyűgöző a méreteivel és kiválóan fennmaradt állapotával. A második Szentély korában (az i. e.
A fal történetét részletesen ismertetik a korabeli források. Az első századi történetíró, Josephus Flavius leírta nyomvonalát és kapuit, és "bevehetetlennek" nevezte az erődítményt, melyen hatvan őrtorony állt. A falat feltáró régészek keresik pusztulásának rejtélyét.
"Egyértelmű, hogy a falat szisztematikusan, az alapokig lerombolták. Tervezett pusztítás volt, nem az idő vasfoga, nem véletlenszerű sérülés, hanem szándékos rombolás" - állítják.
A pusztítást szerintük talán maguk a hasmóneusok okozták, miután megállapodtak Ióannész Hürkanosz hasmónius király idején a hanukai csodából ismert VII. Antiokhosz szeleukida uralkodóval, aki i. e. 132–134 között ostrom alá vette Jeruzsálemet.
Josephus Flavius szerint Hürkanosz Dávid király sírjának kincseivel váltotta meg a város lakóinak nyugalmát, és az akkori fegyverszünet részeként Antiokhosz megkövetelte Jeruzsálem erődítményeinek lebontását is. Hanuka története a zsidók, a későbbi hasmóneus uralkodóház és a szeleukida uralkodók közötti harc emlékét örökíti meg.
De az is lehet, hogy Nagy Heródes király - aki korábban legitimitása érdekében feleségül vette a hasmóneus királyi dinasztia hercegnőjét, Mariamnét - uralmát el akarta választani a hasmóneus királyokétól, és ezért ő romboltatta le szándékosan elődeinek építményeit, köztük ezt a hatalmas falat.
Ezzel politikai üzenetet küldött, miszerint véget ért a hasmóneus királyok kora, és az ő uralma következik.
Az addig csak szövegekből ismert Jeruzsálem elleni ostromról már a múlt század 80-as éveiben találtak régészeti bizonyítékokat, több száz, a hellenisztikus korra datált ballisztikus követ, nyílhegyet, parittyakövet és ólomlövedéket. De a leletek elhelyezkedése szerint a hatalmas ostromgépek lövedékei sem tudták áttörni az erős falat, és annak lábánál hullottak le.
"Az új szárnyban a látogatók egy üvegpadozaton állhatnak majd ezek felett a kövek felett, és kortárs művészek értelmezései révén új kapcsolat jön létre a város ősi történelmével és örökségével"- nyilatkozta a jövendő tervekről a múzeum igazgatója, Eilat Lieber a ynetnek. Megőrizzük ezt az egyedülálló és lenyűgöző leletet, és lehetővé tesszük a nagyközönségnek, hogy találkozzon Jeruzsálem több ezer éves múltjával - tette hozzá.
"A feltárt falszakasz megrendítő és kézzelfogható bizonyítéka Jeruzsálem erejének a hasmóneusok korában. Az ilyen régészeti felfedezések segítenek összekapcsolni bennünket, zsidók nemzedékeit Jeruzsálem történelmi folytonosságával. Megható látni, ahogy a hanukai történetek életre kelnek a feltárás során" - mondta Amiháj Elijahu, a kulturális örökség minisztere Izraelben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások