Kiderült, hogy miért édes a bosszú

A Kentucky Egyetem kutatói idegesítő zajokkal és virtuális voodoo babákkal keresték a választ arra, hogy miért jó érzés a megtorlás. Lehet, hogy a bosszú nem old meg semmit, mégis mind vágyunk rá, amikor valaki ellenünk vétkezik, és igenis édes érzés, amikor az illető megkapja a magáét. A bosszú édes, a Kentucky Egyetem kutatói pedig most arra vállalkoztak, hogy kiderítik, hogy miért van ez így.

A kutatásban 156 önkéntest vett részt. Az alanyok feladata az volt, hogy írjanak esszét egy általuk választott személyes témáról. Amikor elkészültek a forgalmazással, akkor az önkéntesek kicserélték a lapokat, hogy értékelhessék egymás fogalmazását.

Ez történt a kontroll csoportban, ugyanis egy másik csoportba beépült az egyik kísérletvezető, akinek a dolga az volt, hogy alaposan húzzon le néhány esszét. Az értékelés után az alanyoknak lehetősége volt arra, hogy elmondják, hogy mennyire dühítette fel őket a negatív visszajelzés.

Emellett az önkénteseknek lehetősége volt arra, hogy tűkkel szurkáljanak egy virtuális voodoo babát, ami eléggé hasonlított az íráskészségüket kritizáló személyre.

A mérésből kiderült, hogy a baba megkínzása után a résztvevők visszanyerték a dolgozatírás előtti, örömteli hangulatukat, ám néhányuk kedélyállapotát nem lehetett megkülönböztetni azokétól, akik csak pozitív visszajelzést kaptak a fogalmazásukra. A kutatók arra következtettek, hogy az emberek a társas visszautasítást bosszulják meg a babán azért, hogy javítsanak a hangulatunkon, illetve visszanyerjék a korábbi kedélyállapotukat.

A tudósok szerettek volna teljesen megbizonyosodni arról, hogy a feltételezésük helyes, emiatt kitaláltak egy másik kísérletet. Ebben a játékban a 154 alanynak egy tablettát kellett bevennie. Bár placebóról volt szó, mégis a kutatók azt állították, hogy azért kell a tabletta, mert a következő kísérletben ez fogja garantálni a jó teljesítményt.

A kísérletvezetők hozzátették, hogy a szer mellékhatása az, hogy a teszt félidejétől stabil marad az önkéntesek kedélyállapota. Ezt követően az alanyok egy olyan videójátékkal játszottak, amelyben labdát kellett passzolgatnia két virtuális játékosnak.

A kísérlet egyik variációban a számítógép által vezérelt partnerek sikeresen passzoltak a kísérleti alanyoknak, míg a másik esetben csak a labdaátadásoknak a tíz százaléka jutott el az alanyokhoz. A játék után a résztvevők elmondták, hogy mennyire húzták fel magukat, illetve mennyire érezték elutasítva magukat.

A kísérletvezetők ezt követően felajánlották a egyik partner elleni bosszú lehetőségét. Ez egyszerű, de jó reakcióidőt követelő játék volt, ahol az alanyok az egyik előző (labdás) virtuális partnerrel versenyeztek, miközben fejhallgatót viseltek. A körök végén a győztes egy idegesítő zajjal büntethette a vesztest. Amikor az alanyok nyertek, akkor lehetőségük volt arra, hogy 105 dB-ig növeljék az ellenfél fejhallgatójának hangerejét. Ahogy a kutatók számítottak rá, azok tekerték fel a hangerőt, akik korábban elhanyagoltnak érezték magukat, amiért kevesebbszer passzolták nekik a labdát.

A kutatás érdekessége, hogy ez nem történt meg azoknál, akik bevették a tablettát, és úgy tudták, hogy az stabilizálta a kedélyállapotukat. A két játék közötti szünetben nekik azt mondták, hogy a tabletta már biztos aktív, tehát legalább egy órán át nem fog megváltozni a hangulatuk.

Ezek az alanyok lejjebb tekerték a hangerőt (a számítások szerint annyira, mint azok, akiket nem hanyagoltak el a virtuális passzolgatásnál), de elmondásuk szerint nem azért, mert stabilizált hangulatban voltak, hiszen ugyanúgy elhanyagoltnak érezték magukat, mint azok az elutasított résztvevők, akik semmit sem tudtak a tablettáról. A placebo miatt azonban ők azt hitték, hogy nem változna a hangulatuk, ha feltekernék a hangerőt.

A Kentucky Egyetem kutatásának eredményéből tehát az derült ki, hogy még a látszólag értelmetlen agressziónak is van célja, hiszen az alanyok elérték vele a kívánt hatást. Habár ez a kísérletsorozat kifejezetten a visszautasításból fakadó agressziót vizsgálta, mégis magyarázatot ad arra, hogy miért édes a bosszú, hiszen abban az esetben is azt várjuk, hogy a sértett állapotból pozitív hangulatot csináljunk.

A kutatók a tanulmányukkal kapcsolatban elmondták, hogy az emberek naponta keresik a provokációt, mert a megtorlás pozitív hatást generál, ám a jó kedélyállapot megteremtéséhez nem kell a berögződött agresszió, hiszen ennél sokkal egészségesebb alternatívák is léteznek. A bosszú helyett inkább meditáljunk, végezzünk el néhány légzőgyakorlatot, és fejlesszük az önismeretünket!

(Forrás: divany.hu)