Kiderült, hogy miért édes a bosszú

A Kentucky Egyetem kutatói idegesítő zajokkal és virtuális voodoo babákkal keresték a választ arra, hogy miért jó érzés a megtorlás. Lehet, hogy a bosszú nem old meg semmit, mégis mind vágyunk rá, amikor valaki ellenünk vétkezik, és igenis édes érzés, amikor az illető megkapja a magáét. A bosszú édes, a Kentucky Egyetem kutatói pedig most arra vállalkoztak, hogy kiderítik, hogy miért van ez így.

A kutatásban 156 önkéntest vett részt. Az alanyok feladata az volt, hogy írjanak esszét egy általuk választott személyes témáról. Amikor elkészültek a forgalmazással, akkor az önkéntesek kicserélték a lapokat, hogy értékelhessék egymás fogalmazását.

Ez történt a kontroll csoportban, ugyanis egy másik csoportba beépült az egyik kísérletvezető, akinek a dolga az volt, hogy alaposan húzzon le néhány esszét. Az értékelés után az alanyoknak lehetősége volt arra, hogy elmondják, hogy mennyire dühítette fel őket a negatív visszajelzés.

Emellett az önkénteseknek lehetősége volt arra, hogy tűkkel szurkáljanak egy virtuális voodoo babát, ami eléggé hasonlított az íráskészségüket kritizáló személyre. A kutatók az esszé írása előtt, majd a voodoo baba szurkálás után felmérték az alanyok hangulatát.

A mérésből kiderült, hogy a baba megkínzása után a résztvevők visszanyerték a dolgozatírás előtti, örömteli hangulatukat, ám néhányuk kedélyállapotát nem lehetett megkülönböztetni azokétól, akik csak pozitív visszajelzést kaptak a fogalmazásukra. A kutatók arra következtettek, hogy az emberek a társas visszautasítást bosszulják meg a babán azért, hogy javítsanak a hangulatunkon, illetve visszanyerjék a korábbi kedélyállapotukat.

A tudósok szerettek volna teljesen megbizonyosodni arról, hogy a feltételezésük helyes, emiatt kitaláltak egy másik kísérletet. Ebben a játékban a 154 alanynak egy tablettát kellett bevennie. Bár placebóról volt szó, mégis a kutatók azt állították, hogy azért kell a tabletta, mert a következő kísérletben ez fogja garantálni a jó teljesítményt.

A kísérletvezetők hozzátették, hogy a szer mellékhatása az, hogy a teszt félidejétől stabil marad az önkéntesek kedélyállapota. Ezt követően az alanyok egy olyan videójátékkal játszottak, amelyben labdát kellett passzolgatnia két virtuális játékosnak.

A kísérlet egyik variációban a számítógép által vezérelt partnerek sikeresen passzoltak a kísérleti alanyoknak, míg a másik esetben csak a labdaátadásoknak a tíz százaléka jutott el az alanyokhoz. A játék után a résztvevők elmondták, hogy mennyire húzták fel magukat, illetve mennyire érezték elutasítva magukat.

A kísérletvezetők ezt követően felajánlották a egyik partner elleni bosszú lehetőségét. Ez egyszerű, de jó reakcióidőt követelő játék volt, ahol az alanyok az egyik előző (labdás) virtuális partnerrel versenyeztek, miközben fejhallgatót viseltek. A körök végén a győztes egy idegesítő zajjal büntethette a vesztest. Amikor az alanyok nyertek, akkor lehetőségük volt arra, hogy 105 dB-ig növeljék az ellenfél fejhallgatójának hangerejét. Ahogy a kutatók számítottak rá, azok tekerték fel a hangerőt, akik korábban elhanyagoltnak érezték magukat, amiért kevesebbszer passzolták nekik a labdát.

A kutatás érdekessége, hogy ez nem történt meg azoknál, akik bevették a tablettát, és úgy tudták, hogy az stabilizálta a kedélyállapotukat. A két játék közötti szünetben nekik azt mondták, hogy a tabletta már biztos aktív, tehát legalább egy órán át nem fog megváltozni a hangulatuk.

Ezek az alanyok lejjebb tekerték a hangerőt (a számítások szerint annyira, mint azok, akiket nem hanyagoltak el a virtuális passzolgatásnál), de elmondásuk szerint nem azért, mert stabilizált hangulatban voltak, hiszen ugyanúgy elhanyagoltnak érezték magukat, mint azok az elutasított résztvevők, akik semmit sem tudtak a tablettáról. A placebo miatt azonban ők azt hitték, hogy nem változna a hangulatuk, ha feltekernék a hangerőt.

A Kentucky Egyetem kutatásának eredményéből tehát az derült ki, hogy még a látszólag értelmetlen agressziónak is van célja, hiszen az alanyok elérték vele a kívánt hatást. Habár ez a kísérletsorozat kifejezetten a visszautasításból fakadó agressziót vizsgálta, mégis magyarázatot ad arra, hogy miért édes a bosszú, hiszen abban az esetben is azt várjuk, hogy a sértett állapotból pozitív hangulatot csináljunk.

A kutatók a tanulmányukkal kapcsolatban elmondták, hogy az emberek naponta keresik a provokációt, mert a megtorlás pozitív hatást generál, ám a jó kedélyállapot megteremtéséhez nem kell a berögződött agresszió, hiszen ennél sokkal egészségesebb alternatívák is léteznek. A bosszú helyett inkább meditáljunk, végezzünk el néhány légzőgyakorlatot, és fejlesszük az önismeretünket!

(Forrás: divany.hu)


Hozzászólások

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

http://ujhazak.com