KIM: Magyarország megfelelő hátteret biztosít a jövő kutatói számára
Elismerését fejezte ki a héten Nobel-díjjal kitüntetett kiváló két magyar kutatónak a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtöki közleményében.
Azt írták: a kormány az utóbbi években a felsőoktatás és a kutatói hálózat megújításával megfelelő környezetet alakított ki a további tudományos eredmények eléréséhez és Magyarország innovációs teljesítményének erősítéséhez. A KIM azt közölte az MTI-vel, hogy Karikó Katalin, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus, Semmelweis nyomdokain járva sok millió életet mentett meg a járvány idején.
Bár Karikó Katalin a kommunista éra alatt kénytelen volt külföldön folytatni kutatási tevékenységét, a mai napig aktív szakmai kapcsolatot tart fent hazájával. A Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas kutatóbiológus továbbra is szorosan kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez, és aktív szereplője maradt a magyar tudományos életnek is - írták.
Közölték azt is, hogy Krausz Ferenc először végzett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat vizsgálatában felhasználták. A professzor kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben is - tették hozzá.
Kifejtették, hogy Krausz Ferenc a munkatársaival jelenleg is dolgozik Magyarországon innovatív eljárások kialakításán. Ezek alkalmazásával egyszerű vérmintákból - azaz egyedi azonosíthatóságra szolgáló molekuláris "ujjlenyomatokból" - előre jelezhető számos betegség. Ez pedig hozzájárul a megelőző egészségügyi ellátás eredményesebbé tételéhez.
A módszerrel akár egyetlen csepp vérből kimutatható lenne egy daganat a kialakulásának korai szakaszában. Mint írták, a Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (MUK) projektet a kormány 20 milliárd forinttal támogatja egy hatéves szerződés keretében. Palkovics László kezdeményezésére a magyar kormány 2019 óta együttműködik a Krausz Ferenc által igazgatott német Max Planck Kvantumoptikai Intézettel, valamint a müncheni Lajos-Miksa Egyetemmel (Ludwig-Maximilians-Universität), ahol a professzor a Kísérleti Fizika Tanszék vezetője.
"Összességében, tehát Krausz Ferenc is a mai napig a magyar tudományos élet aktív szereplője." Emlékeztetnek: a professzor tagja volt a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak is, de megbízatása 2023 februárjában lejárt. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter azonban még akkor egyeztetett vele a magyar tudományirányítás új szervezeti struktúrájában betöltendő szerepéről. Az új testület megalakítását és tagjainak névsorát októberben hozza nyilvánosságra a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Az egyetemi modellváltással a cél egy olyan hazai kutatói környezet kialakítása volt, amely megteremti a lehetőségét a további világraszóló magyar kutatói sikereknek - írták. "Ezért is újítottuk meg a teljes magyar felsőoktatást és a Magyar Kutatási Hálózatot, támogatását több mint duplájára emeltük" - fogalmaz a tárca közleménye. Közölték azt is: elindították a Neumann János Programot, összekapcsolva ezzel az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. Erre idén 80 milliárd forint összegű támogatást hirdettek meg. - olvasható a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások