Kína újabb emberes űrmissziót indít űrállomására
Kína helyi idő szerint pénteken 23 óra 44 percre (magyar idő szerint 16 óra 44 perc) tűzte ki legújabb emberes űrmissziója, a Sencsou-21 küldetés indítását az északnyugat-kínai Csiucsüen kilövőbázisról - közölte a kínai űrügynökség (CMSA) csütörtökön.
A misszió vezetője Csang Lu ezredes, aki több mint két év elteltével tér vissza a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomásra. Társai Vu Fej repülési mérnök, a kínai űrprogram eddigi legfiatalabb űrhajósa, valamint Csang Hung-csang küldetésspecialista, akik most először vesznek részt emberes űrrepülésen.
A Sencsou-21 legénysége űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végez, valamint többféle rakományt és berendezést - köztük űrszemét elleni védőkészülékeket - telepít.
Az előzetes tervek szerint a Sencsou-21 legénysége a világűri élettudomány, a biotechnológia és az űrorvostan kulcskérdéseire fókuszálva 27 új tudományos és alkalmazási projektet hajt végre.
Ezek között szerepel Kína első, rágcsálókkal végzett űrkísérlete is: a küldetés során négy egér - két hím és két nőstény - is az űrállomásra utazik, hogy élettudományi kísérletek keretében vizsgálják a mikrogravitáció és a zárt tér hatását viselkedésükre, valamint szerveik és szöveteik alkalmazkodására. A visszatérés után a kutatók részletesen elemzik majd az űrkörnyezet által okozott élettani változásokat.
A tajkonauták ezen kívül a genetikai kód eredete és a molekuláris kiralitás közötti összefüggéseket is tanulmányozzák, az aminosavak és nukleotidok eltérő királis kombinációinak viselkedését vizsgálva.
A fedélzeten további alkalmazott űrkutatási kísérleteket is végeznek, többek között lítiumion-akkumulátorok elektromos és optikai tulajdonságainak helyszíni vizsgálatát, amelyek a jövőbeli űreszközfejlesztésekhez szolgáltatnak majd adatokat.
A három tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik a Sencsou-20 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. A jelenlegi legénység - Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie - 188 napja van Föld körüli pályán, és várhatóan új rekordot állít fel a leghosszabb kínai űrtartózkodás tekintetében. Mindhárom űrhajós jó egészségi állapotban van, a küldetés pedig a terveknek megfelelően halad - közölte a CMSA szóvivője.
A Sencsou-20 parancsnoka, Csen Tung lett az első kínai űrhajós, aki összesen több mint 400 napot töltött az űrben. Emellett hat "járművön kívüli missziót" (angol kezdőbetűi alapján EVA) hajtott végre, ezzel ő tartja a legtöbb űrsétát végző kínai űrhajós rekordját.
(Forrás: MTI)
A misszió vezetője Csang Lu ezredes, aki több mint két év elteltével tér vissza a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomásra. Társai Vu Fej repülési mérnök, a kínai űrprogram eddigi legfiatalabb űrhajósa, valamint Csang Hung-csang küldetésspecialista, akik most először vesznek részt emberes űrrepülésen.A Sencsou-21 legénysége űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végez, valamint többféle rakományt és berendezést - köztük űrszemét elleni védőkészülékeket - telepít.
Emellett különféle külső műszereket és kísérleti eszközöket szerelnek fel és gyűjtenek vissza.
Az előzetes tervek szerint a Sencsou-21 legénysége a világűri élettudomány, a biotechnológia és az űrorvostan kulcskérdéseire fókuszálva 27 új tudományos és alkalmazási projektet hajt végre.
Ezek között szerepel Kína első, rágcsálókkal végzett űrkísérlete is: a küldetés során négy egér - két hím és két nőstény - is az űrállomásra utazik, hogy élettudományi kísérletek keretében vizsgálják a mikrogravitáció és a zárt tér hatását viselkedésükre, valamint szerveik és szöveteik alkalmazkodására. A visszatérés után a kutatók részletesen elemzik majd az űrkörnyezet által okozott élettani változásokat.
A tajkonauták ezen kívül a genetikai kód eredete és a molekuláris kiralitás közötti összefüggéseket is tanulmányozzák, az aminosavak és nukleotidok eltérő királis kombinációinak viselkedését vizsgálva.
A fedélzeten további alkalmazott űrkutatási kísérleteket is végeznek, többek között lítiumion-akkumulátorok elektromos és optikai tulajdonságainak helyszíni vizsgálatát, amelyek a jövőbeli űreszközfejlesztésekhez szolgáltatnak majd adatokat.
A három tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik a Sencsou-20 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. A jelenlegi legénység - Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie - 188 napja van Föld körüli pályán, és várhatóan új rekordot állít fel a leghosszabb kínai űrtartózkodás tekintetében. Mindhárom űrhajós jó egészségi állapotban van, a küldetés pedig a terveknek megfelelően halad - közölte a CMSA szóvivője.
A Sencsou-20 parancsnoka, Csen Tung lett az első kínai űrhajós, aki összesen több mint 400 napot töltött az űrben. Emellett hat "járművön kívüli missziót" (angol kezdőbetűi alapján EVA) hajtott végre, ezzel ő tartja a legtöbb űrsétát végző kínai űrhajós rekordját.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások