Királynő ült ötezer éve Egyiptom trónján
Két női fáraó, Hatsepszut és Kleopátra neve él a köztudatban, ám a Sínai-félszigeten fellelt hatvan sziklarajz és hieroglifikus felirat tanúsága szerint évezredekkel a két híres uralkodónő előtt, Kr.e. 3000 táján nő ült Egyiptom trónján.
A feliratok feldolgozását végző francia régészek szerint a sziklarajzokat és a hieroglifákat bányászati expedíciók vésték be, amelyeket a Nílus menti birodalom korai uralkodói küldték a Sínai-félsziget gazdag réz- és türkizlelőhelyeinek kiaknázására - olvasható a LiveScience hírportálon.
A szakemberek megállapítása szerint a legkorábbi vésetek 5200 éve készültek, a legutolsó feliratok 4800 éve, Nebré, a második dinasztia második királyának uralkodása alatt.
"A felíratok valószínűleg azt voltak hivatottak demonstrálni, hogy Egyiptom kiterjesztette uralmát az adott területre" - fogalmazott Pierre Tallet, a Sorbonne egyiptológusprofesszora, a régészcsoport vezetője.
A feliratok új ismeretekkel szolgáltak a legelső dinasztiák uralkodóiról. Így például hosszú időn át úgy vélték, hogy Neithhotep, a legkorábbi királyné, akinek fennmaradt a neve, Narmer fáraó, az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodójának a felesége volt. Az egyik "feljegyzés" viszont arról tudósít, hogy Neithhotep 5000 évvel ezelőtt régensként uralkodott a fiatal Dzser fáraó trónra lépése után.
A hieroglifák tanulmányozása során a tudósok arra is rájöttek, hogy az egyiptomi birodalom ősi fővárosát, Memphiszt, a "Fehér falak városát" a feltételezettnél sokkal korábban alapították.
Ókori görög és római történetírók szerint Memphiszt egy rejtélyes uralkodó, Menész alapította, akit az egyiptológusok többnyire Narmer fáraóval azonosítanak. A Sínai-félszigeten felfedezett feliratok tanúsága szerint viszont Memphisz jóval Narmer születése előtt is létezett.
"Már Iri-Hór uralkodása alatt, két nemzedékkel Narmer előtt is állt a város, de nem kizárt, hogy Memphiszt még korábban alapították" - magyarázta Pierre Tallet.
A sziklarajzok között több hajóábrázolást is felfedeztek. Közülük hármon felfedezték a királyi szerehet (szerekh) - Felső-Egyiptom uralkodóinak korai, piktografikus megkülönböztető jelölését, a fáraó nevét körülvevő, palotahomlokzatot imitáló keretet.
Később az ókori Egyiptom uralkodóinak temetési szertartásaiban nagy szerepet kaptak a hajók, az úgynevezett napbárkák, amelyeket a piramisok mellett temettek el. Ilyen hajó került el Hufu sírja, a nagy gízai piramis mellől is.
MTI
A feliratok feldolgozását végző francia régészek szerint a sziklarajzokat és a hieroglifákat bányászati expedíciók vésték be, amelyeket a Nílus menti birodalom korai uralkodói küldték a Sínai-félsziget gazdag réz- és türkizlelőhelyeinek kiaknázására - olvasható a LiveScience hírportálon.
A szakemberek megállapítása szerint a legkorábbi vésetek 5200 éve készültek, a legutolsó feliratok 4800 éve, Nebré, a második dinasztia második királyának uralkodása alatt.
A fáraó halála után valamikor a bányászati expedíciók útvonala megváltozhatott, ezért nem találtak a helyszínen későbbi feliratokat.
"A felíratok valószínűleg azt voltak hivatottak demonstrálni, hogy Egyiptom kiterjesztette uralmát az adott területre" - fogalmazott Pierre Tallet, a Sorbonne egyiptológusprofesszora, a régészcsoport vezetője.
A feliratok új ismeretekkel szolgáltak a legelső dinasztiák uralkodóiról. Így például hosszú időn át úgy vélték, hogy Neithhotep, a legkorábbi királyné, akinek fennmaradt a neve, Narmer fáraó, az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodójának a felesége volt. Az egyik "feljegyzés" viszont arról tudósít, hogy Neithhotep 5000 évvel ezelőtt régensként uralkodott a fiatal Dzser fáraó trónra lépése után.
A hieroglifák tanulmányozása során a tudósok arra is rájöttek, hogy az egyiptomi birodalom ősi fővárosát, Memphiszt, a "Fehér falak városát" a feltételezettnél sokkal korábban alapították.
Ókori görög és római történetírók szerint Memphiszt egy rejtélyes uralkodó, Menész alapította, akit az egyiptológusok többnyire Narmer fáraóval azonosítanak. A Sínai-félszigeten felfedezett feliratok tanúsága szerint viszont Memphisz jóval Narmer születése előtt is létezett.
"Már Iri-Hór uralkodása alatt, két nemzedékkel Narmer előtt is állt a város, de nem kizárt, hogy Memphiszt még korábban alapították" - magyarázta Pierre Tallet.
A sziklarajzok között több hajóábrázolást is felfedeztek. Közülük hármon felfedezték a királyi szerehet (szerekh) - Felső-Egyiptom uralkodóinak korai, piktografikus megkülönböztető jelölését, a fáraó nevét körülvevő, palotahomlokzatot imitáló keretet.
Később az ókori Egyiptom uralkodóinak temetési szertartásaiban nagy szerepet kaptak a hajók, az úgynevezett napbárkák, amelyeket a piramisok mellett temettek el. Ilyen hajó került el Hufu sírja, a nagy gízai piramis mellől is.
MTI
Hozzászólások