Magyar csillagászt ismertek el az UNESCO fiatal női tehetségeknek járó díjával Párizsban

Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:  Kóspál Ágnes csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa csütörtök este átvette Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díja fiatal tehetségeknek szóló elismerését. A L'Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű elismerés ünnepélyes díjátadóját 19. alkalommal rendezték meg. Az életműdíjak mellett négy éve 15 fiatal tehetséges kutatót is elismernek. A világ minden tájáról érkezett, mintegy 1500 pályázatból kiválasztott nyerteseknek a 15 ezer euróval (4,6 millió forinttal) járó díjat egy 12 tudósból álló zsűri ítélte oda. A nemzetközi elismerésre azok a kutatónők pályázhattak, akik hazájukban már elnyerték a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját, Kóspál Ágnes ezt 2015-ben érdemelte ki.


"Ez a díj elismerése az eddigi munkámnak, és biztatás ahhoz, hogy még több energiával és lelkesedéssel végezzem a jövőbeli munkámat. Ez felelősség is ahhoz, hogy példaképet nyújtsunk a következő generációknak" - mondta az MTI-nek Párizsban Kóspál Ágnes.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A 36 éves csillagász az ELTE-n végzett, majd külföldön dolgozott. Az MTA Lendület-ösztöndíjnak köszönhetően három éve tért haza Hollandiából, ahol hat évig dolgozott kutatóként a Leideni Egyetemen, majd az Európai Űrügynökségnél.


Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársaként saját kutatócsoportjával tanulmányozza a fiatal csillagok titkait, amelyekből többek között azt is segít megérteni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer.


A chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli anyaghalmaz, az úgynevezett korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotásához járulnak hozzá, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését. Ennek egyik bizonyítéka a NASA februári bejelentése, miszerint hét Föld-szerű és nagyságú bolygót fedeztek fel, amik közül három ráadásul a lakható zónában van.


A fiatal kutató szerint további "nagyon izgalmas felfedezések várhatók az új műszerek megjelenésének köszönhetően", s "az adatok azt mutatják, hogy nagyon sok, a Földhöz hasonló bolygó létezhet". "A csillagászat azért is különleges, mert a műszerek többsége annyira drága, hogy egyetlen ország vagy intézmény sem engedheti meg magának, hogy egyedül építsen egyet, ezért a műszerek és az obszervatóriumok többsége nemzetközi összefogásban épül" - hívta fel a figyelmet. A pénzdíjat ezért a számítástechnikai beruházások mellett az együttműködési hálózatok bővítése érdekében vendégkutatók meghívására kívánja fordítani a fiatal kutató.


Kóspál Ágnes 2014-ben nyerte el az MTA 2019-ig szóló Lendület-ösztöndíját, amelyből a csillagközi korongok tanulmányozására felállította a kutatócsoportját, tavaly pedig az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) öt évre szóló ösztöndíját is megkapta. Az 1,3 millió euróból létrehozott újabb kutatócsoport nyáron kezdi meg a munkát az MTA-ban.


Kóspál Ágnes reményei szerint az ösztöndíj-programok végével a sikeres munkának köszönhetően egy végleges kutatói állással már hosszabb távra is tervezhet Magyarországon, otthon képzeli el ugyanis a tudományos jövőjét. "Magyarország ott van a nemzetközi porondon, nemzetközi partnereink vannak, nemzetközi obszervatóriumok műszerparkjait használjuk" - mutatott rá.


Elmondta, hogy soha nem tapasztalta hátrányát annak, hogy nőként csillagász lett. Gyerekkorától érdekelte ez a pálya, a szülei mellett a tanárai is mindig támogatták és bíztatták, hogy képezze tovább magát. "Mindig egyértelmű volt számomra, hogy bíznak és hisznek bennem, úgy gondolják, hogy nincs előttem semmiféle korlát, ha elég energiát és elszántságot mutatok a téma iránt. Ez a fajta visszajelzés és bizalom nagyon fontos mindenkinek, de különösen a lányoknak" - mondta a kutató.      


Sasvári Tünde, a L'Oreal PR-menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy Kóspál Ágnes a harmadik magyar kutató, akit beválasztottak a Nemzetközileg Kiemelkedő Tehetségek közé - a díjat korábban Czöndör Katalin neurobiológus (2014) és Farkas Eszter agykutató (2016) vehette át. "Nagyon nagy dolog, hogy egymást követő évben magyar díjazottakat is kiválasztottak. Ők olyat alkottak, amivel a nemzetközi színtéren is elismerésre méltó a munkásságuk, ez példaértékű lehet a fiatal lányoknak, s az önbizalmukat is növelheti, hogy hasonló kutatói pályát válasszanak" - mondta Sasvári Tünde.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com