Magyar műszer kerül Hold körüli pályára
Az űreszközt az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával. Az űrállomás belső sugárzásmérő rendszere (IDA) az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában (HALO) fogja mérni az űrállomás falán átjutó és abban keletkező ionizáló sugárzás dózisát és jellemzőit az idő függvényében - áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Energiatudományi Kutatóközpont közös közleményében.
Az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az űrállomás fedélzetén, mint a Föld felszínén, ezért egészségük érdekében kiemelten fontos szerepet játszik a sugárdózismérés. A Gateway külső platformján elhelyezkedő sugárzásmonitorozó rendszer (ERSA) mérési adatait is felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy a kutatók megvizsgálják, mennyire nyújt hatékony védelmet az űrállomás fala az űrbéli sugárzásokkal szemben.
Ezenkívül az ESA - meghívásos pályázat keretében - felkérte az Energiatudományi Kutatóközpontot arra is, hogy fejlessze ki az IDA központi egységét és készítse el annak prototípusát - írják. Ez lesz az az (interfész) egység, amelyen keresztül az IDA rendszer detektorai az űrállomás tápellátó és kommunikációs rendszeréhez csatlakoznak. Az IDA központi egységének prototípusát, valamint a TRITEL dózismérő rendszert az EK által alapított űripari cég, a REMRED Kft. fogja legyártani.
A közlemény szerint a Gateway harmad-negyedakkora méretű lesz, mint a több mint húsz éve a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS), és nem lesz állandóan lakott, azonban fontos szerepe lesz a Hold felszínére leszálló újabb emberes küldetésekben. A közel 40 tonnásra tervezett űrállomás a Holdhoz legközelebb 3000 kilométerre, a legtávolabb pedig 70 ezer kilométerre fog keringeni. A Hold körüli térségben gyűjtött tapasztalatokat a szakemberek a jövő Mars küldetéseiben kívánják hasznosítani.
Felidézik, hogy Magyarország több mint 40 éves tapasztalattal rendelkezik az űrhajósok űrbéli sugárterhelésének vizsgálatában. Az Energiatudományi Kutatópontban (korábban KFKI, ill. MTA KFKI AEKI) számos aktív és tápellátást nem igénylő, úgynevezett passzív dózismérő rendszert fejlesztettek, melyekkel emberes űreszközök és mesterséges holdak fedélzetén végeztek méréseket.
Tavaly volt negyven éve, hogy az első magyar fejlesztésű dózismérő műszer, a Pille feljutott a világűrbe, amellyel Farkas Bertalan űrhajós végzett méréseket a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Amerikai, ESA és orosz együttműködések keretében a rendszer különböző változatai azóta is számos űreszköz fedélzetére eljutottak. A Pille legújabb változata - az orosz szegmens szolgálati rendszerének részeként - 2003 óta folyamatosan és megbízhatóan üzemel az ISS fedélzetén. Legutóbb 2018 júniusában helyeztek üzembe újabb Pillét az ISS-en - olvasható a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások