Második világháborús hajók váltak láthatóvá a Duna szerbiai szakaszán az alacsony vízállás miatt
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Az alacsony vízállás miatt második világháborús német hajók váltak láthatóvá a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál.
A folyóból a német hadiflotta egyik hajójának árbóca és egy parancsnoki hajó fedélzetének egy része vált láthatóvá. Nem először fordult azonban elő, hogy 1944-ben elsüllyedt hajók felszínre kerülnek, ez minden alkalommal megtörténik, amikor huzamosabb ideig nagyon alacsony a Duna vízszintje.
A német haderő 1944. szeptember 5. és 7. között a német Fekete-tengeri flotta 177 hajóját süllyesztette el, amikor az a Vörös Hadsereg elől vonult vissza. A hullámsírba merült hajók között volt a német hadsereg kórházhajója is, amelyet a sérültekkel együtt robbantottak fel.
Az utóbbi tíz évben többször is felmerült, hogy kiemelik a második világháborús hajókat a folyóból, ám ez mindeddig nem történt meg, ennek oka pedig leginkább az, hogy nincs rá elég pénz, egyes becslések szerint ugyanis ez akár 400 millió dollárba is kerülhet. A hajóroncsok viszont az utóbbi hét évtizedben megnehezítették a folyami hajózást a Vaskapu-szoros utáni szakaszon, a hajókon ugyanis még fel nem robbant gránátok is vannak, illetve a roncsok - még magas vízállás mellett is - ellehetetlenítik a hajózást bizonyos részeken.
A roncsok miatt a folyó hat kilométeres szakaszán csak egy szűk, 50 méteres csatornán lehet hajózni, ezért a szembejövő hajók gyakran több órát is várakoznak, kerülésre vagy kitérésre ugyanis nincs lehetőség. A navigációs térképeken a Duna szerb-román határon található szakaszát fehér színnel jelzik, ami azt jelenti, hogy feltérképezetlen területről van szó. A prahovói kikötőt is csak néhány éve aknamentesítették.
Egyes elméletek szerint a hajóroncsok rengeteg aranyat és hatalmas kincset rejtenek, amelyet a németek a szovjetektől raboltak el. A kincskeresők azonban eddig nem merészkedtek elég mélyre, vagy nem találták meg azt, amit kerestek. A helyiek beszámolói szerint viszont amikor olyan alacsony a vízállás, mint most is, a hajók közelében megjelennek a színesfémtolvajok, és igyekeznek minél értékesebb részeket megszerezni a roncsokból.
A hajók ügye így máig megoldatlan, ám az altábornagy sorsát megpecsételte a szerbiai Duna-szakasz. A hajók ugyan nem kerültek sem a szovjetek, sem a szerb partizánok kezére, ám Walter Stettner Ritter von Grabenhofent elfogták és 1944. október 18-án Belgrádban kivégezték.
(Forrás: MTI)
A folyóból a német hadiflotta egyik hajójának árbóca és egy parancsnoki hajó fedélzetének egy része vált láthatóvá. Nem először fordult azonban elő, hogy 1944-ben elsüllyedt hajók felszínre kerülnek, ez minden alkalommal megtörténik, amikor huzamosabb ideig nagyon alacsony a Duna vízszintje. A helyi sajtó beszámolója szerint a most láthatóvá vált hajókat 1944 szeptemberében süllyesztették el Walter Stettner Ritter von Grabenhofen altábornagy parancsára.
Az utóbbi tíz évben többször is felmerült, hogy kiemelik a második világháborús hajókat a folyóból, ám ez mindeddig nem történt meg, ennek oka pedig leginkább az, hogy nincs rá elég pénz, egyes becslések szerint ugyanis ez akár 400 millió dollárba is kerülhet. A hajóroncsok viszont az utóbbi hét évtizedben megnehezítették a folyami hajózást a Vaskapu-szoros utáni szakaszon, a hajókon ugyanis még fel nem robbant gránátok is vannak, illetve a roncsok - még magas vízállás mellett is - ellehetetlenítik a hajózást bizonyos részeken.
A roncsok miatt a folyó hat kilométeres szakaszán csak egy szűk, 50 méteres csatornán lehet hajózni, ezért a szembejövő hajók gyakran több órát is várakoznak, kerülésre vagy kitérésre ugyanis nincs lehetőség. A navigációs térképeken a Duna szerb-román határon található szakaszát fehér színnel jelzik, ami azt jelenti, hogy feltérképezetlen területről van szó. A prahovói kikötőt is csak néhány éve aknamentesítették.
Egyes elméletek szerint a hajóroncsok rengeteg aranyat és hatalmas kincset rejtenek, amelyet a németek a szovjetektől raboltak el. A kincskeresők azonban eddig nem merészkedtek elég mélyre, vagy nem találták meg azt, amit kerestek. A helyiek beszámolói szerint viszont amikor olyan alacsony a vízállás, mint most is, a hajók közelében megjelennek a színesfémtolvajok, és igyekeznek minél értékesebb részeket megszerezni a roncsokból.
A hajók ügye így máig megoldatlan, ám az altábornagy sorsát megpecsételte a szerbiai Duna-szakasz. A hajók ugyan nem kerültek sem a szovjetek, sem a szerb partizánok kezére, ám Walter Stettner Ritter von Grabenhofent elfogták és 1944. október 18-án Belgrádban kivégezték.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások