Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

A világunk tíz legnagyobb kérdése, amire még nincs válasz.A tudósok fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy megfejtsék a világ titkait, ám még mindig több olyan rejtély foglalkoztatja az emberiséget, amire egyelőre csak kutatják, de nem találják a válaszokat a szakértők.

Le ne essünk: A Föld alakja nem egy tökéletes gömb, emiatt találhatóak rajta alacsony gravitációs területek. Az egyik ilyen anomália a kanadai Hudson-öböl. A tudósok szerint a gyenge gravitáció lehet az oka a gleccserek gyors olvadásának.

Holdrengés: Nem sokan tudják, hogy szeizmikus mozgások a holdon is előfordulnak, ám azok nem annyira erősek, mint a földmozgások, ráadásul ritkák.

A tudósok azt feltételezik, hogy a holdrengés oka az ár-apály jelenség, esetleg meteoritok becsapódása lehet, vagy valami más, tehát egyelőre csak találgatnak.

Két Hold elmélet: A csillagászok azt feltételezik, hogy nagyjából 4,6 millió évvel ezelőtt két holdja volt a Földnek. A második körülbelül 1200 kilométerre volt a bolygótól, és ugyanazon a pályán haladt, mint az első hold, ám egyszer összeütköztek. Ez magyarázhatja azt, hogy a hold két oldala miért olyan különböző.

Színváltás: Az őskori növények más molekulákat használtak, mint a jelenlegi klorofill, ezért vörös és kék fényeket tükröztek vissza, emiatt akkoriban lila árnyalatban játszott a Föld.

4000 év múlva pólusváltás: A tudósok szerint a Föld mágneses pólusai mozoghatnak és megváltozhatnak. Erre legutóbb 10 millió évvel ezelőtt került sor. Előfordulhat, de biztosra senki sem tudja, hogy lesz-e újabb pólusváltás. A tudósok szerint 6000-ben következhet be a jelenség, aminek oka is rejtély.Az idő nem áll meg, de a Föld lassul: 620 millió évvel ezelőtt egy nap 21,9 óra volt. A Föld mozgása folyamatosan lassul, aminek mértéke 70 milliszekundum/100 év. Ez az jelenti, hogy 100 millió év múlva már éjfél lesz, ami most este 11 óra.

Kola fúrótorony, Oroszország: A szeizmológusok azt feltételezik, hogy a Föld belső magja szilárd, de a külső folyékony, majd jön a köpeny, amiről még mindig nem lehet tudni, hogy miből áll, hiszen senki sem jutott el odáig. A köpeny 30-2900 kilométer mélyen van, míg az emberiség csak 12.3 kilométer mélységbe ment le ezidáig.

A pörgés állandó: A Föld 1600 km/óra sebességgel forog, míg a Nap körüli mozgása 108000 km/óra. Az emberiség csak akkor érezné ezt a mozgást, ha a sebesség megváltozna.

150 °C eltérés: A Föld legforróbb helye Líbiában van, ahol 58 °C a hőmérséklet. A leghidegebb terület az Antarktisz -73 fokkal. A legalacsonyabb megfigyelt hőmérsékletet, -89,2 °С-ot, az orosz Vostok állomáson mérték 1983. július 21-én.

Visszatérés a Marsra: Évek óta folyik a találgatás arról, hogy volt-e élet a Marson. A tudósok most biztató jeleket találtak, hiszen a létfontosságú molekulák jelen vannak a bolygón, ahol erre utal a Gale-kráter formái is.

Néhány szénalapú molekulát is találtak a Mars talajában, ami nem kizárólag a rover okozta szennyeződés eredménye. Mindez azt sugallja, hogy a Marson lehetett élet a Föld előtt, de ez továbbra is csak feltételezés.

(Forrás: femcafe.hu)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com