Minél nagyobb agy, annál kevesebb utód?

Az emberi agy jelentős energiamennyiséget igényel

Van-e összefüggés az agy térfogata és az utódnemzés intenzitása között? Egyes tudósok feltételezése szerint igen.

Jelentős különbségeket mutathat az állatok agytérfogata különböző fajok között. Ilyen szempontból nem az emberek állnak az élőlény-piramis csúcsán: 1,3 - 1,5 kilogrammot nyomó agytérfogatunkkal jóval a bálnák (8,5 kg) és az elefántok (5 kg) mögött kullogunk. Hogy miért is vannak ekkora különbségek, arra eddig csak találgatni tudtak a tudósok.

Az egyik feltevés szerint mindenek előtt azért fejlődnek ki különböző nagyságban a gazdag szövetek, mert használatukat és annak "árát" összhangba kell hoznia a szervezetnek. Annak az élőlénynek, amelyik komolyabb kognitív képességeket tud felmutatni, nagyobb aggyal kell rendelkeznie, mint az átlag, méghozzá azért, hogy segítségével elő tudja állítani a kognitív tevékenységhez szükséges energiát. Svéd kutatók guppikon végzett vizsgálat segítségével mutatták ki, hogy ugyan ennek a halfajtának a testnagysághoz viszonyítva nagyobb az agytérfogata, mint a rokon fajtáknak, ugyanakkor belsejük - főleg a hímneműek esetében - kisebb, és kevesebb utódot is nemzenek. Megfigyelték azt is, hogy kognitív feladatok esetében jobban teljesítenek. A térfogat és a kognitív képességek közötti összefüggést ennek ellenére újra és újra kétségbe vonják a biológusok.

Az eredmények ettől függetlenül érdekesek lehetnek az emberekre kivetítve, hiszen a mi esetünkben az agytérfogat szintén aránytalanul nagy az egész testhez képest. Energetikai szempontból ez érthető is, hiszen agyunk rendkívül sok energiát igényel az egész szervezettől - energiaszükségletünk 20 %-át. Az emberi agy által működtetett kognitív tevékenység mindenesetre visszatéríti ezt a nagy energiamennyiséget. Az állatok esetében persze nincs ekkora szükség erre a funkcióra, ők más területeken használják fel az energiát.

Az eredmények többek között magyarázattal szolgálhatnak arra, hogy miért fejlődött ki az átlagosnál nagyobb agy elsősorban a bálnák és a majmok esetében. Mindkét faj kevesebb utódot nemz, mint más emlősök. A kutatók szerint azonban az is elképzelhető, hogy úton vagyunk egy lassabb fejlődési folyamat felé, mely kevesebb energiát bíz az utódnemzésre, és többet az agyra és annak térfogatnövelésére.

Forrás: welt.de