Négyszer gyorsabban forog a Nap magja, mint a felszíne

A Nap magja csaknem négyszer gyorsabban forog, mint a felszíne - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mag - mint egy körhinta - ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín."A legvalószínűbb magyarázat, hogy a mag tengely körüli forgásának sebessége még abból az időszakból őrződött meg, amikor a Nap kialakult, tehát mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőttről" - mondta Roger Ulrich, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) csillagásza, aki több mint negyven éve tanulmányozza a Nap belsejét.

A felfedezést bemutató tanulmányt az Astronomy and Astrophysics című szaklapban mutatták be.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A Nap magjának forgása segíthet információkat szerezni arról, hogyan alakult ki a Nap. Miután kialakult, a napszél valószínűleg lelassította a külső rész forgását. A forgás befolyásolhatja a napfoltokat is, amelyek szintén forognak - fejtette ki Ulrich. A napfoltok óriásiak, akár a Földnél is nagyobbak lehetnek.


A kutatók a felszíni akusztikus hullámokat vizsgálták a Nap légkörében, azokat, amelyek közül néhány behatol a magba. Ott gravitációs hullámokkal lépnek kölcsönhatásba, ami olyan mozgást eredményez, "mint ahogy a víz mozog egy félig töltött tartálykocsiban egy kanyargós hegyi úton" - írják a kutatók a UCLA holnapján.


A megfigyelések során észlelték ezt a "lötyögő" mozgást. Az akusztikus hullámok mérésével a kutatók pontosan meg tudták határozni, mennyi időbe telik egy akusztikus hullámnak, amíg a felszínről eljut a Nap közepére és vissza. Úgy tűnt, ezt az időt kissé befolyásolja a gravitációs hullámok "lötyögő" mozgása - mondta Ulrich.


Bár több mint húsz éve létezik az az elmélet, hogy a Nap magja gyorsabban foroghat, mint a felszíne, korábban soha nem végeztek erre vonatkozó méréseket. A Nap magja és felszíne hőmérséklet tekintetében is különbözik egymástól. A mag becsült hőmérséklete 16 millió Celsius-fok, míg felszíne "csak" 5540 Celsius-fok körüli.


A kutatók a különleges mozgást az amerikai NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) közös projektében működő SoHO (Solar and Heliospheric Observatory) napfigyelő műhold GOLF (Global Oscillations at Low Frequency) nevű műszerének 16 éven át tartó megfigyeléseiből származó adatok segítségével azonosították.


A SoHO 1995 decemberében indult útnak, hogy tanulmányozza a Napot a magjától egészen külső koronájáig és a napszelekig. A műhold jelenleg is működik.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

http://ujhazak.com