Négyszer gyorsabban forog a Nap magja, mint a felszíne

A Nap magja csaknem négyszer gyorsabban forog, mint a felszíne - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mag - mint egy körhinta - ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín."A legvalószínűbb magyarázat, hogy a mag tengely körüli forgásának sebessége még abból az időszakból őrződött meg, amikor a Nap kialakult, tehát mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőttről" - mondta Roger Ulrich, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) csillagásza, aki több mint negyven éve tanulmányozza a Nap belsejét.

A felfedezést bemutató tanulmányt az Astronomy and Astrophysics című szaklapban mutatták be.

A Nap magjának forgása segíthet információkat szerezni arról, hogyan alakult ki a Nap. Miután kialakult, a napszél valószínűleg lelassította a külső rész forgását. A forgás befolyásolhatja a napfoltokat is, amelyek szintén forognak - fejtette ki Ulrich. A napfoltok óriásiak, akár a Földnél is nagyobbak lehetnek.


A kutatók a felszíni akusztikus hullámokat vizsgálták a Nap légkörében, azokat, amelyek közül néhány behatol a magba. Ott gravitációs hullámokkal lépnek kölcsönhatásba, ami olyan mozgást eredményez, "mint ahogy a víz mozog egy félig töltött tartálykocsiban egy kanyargós hegyi úton" - írják a kutatók a UCLA holnapján.


A megfigyelések során észlelték ezt a "lötyögő" mozgást. Az akusztikus hullámok mérésével a kutatók pontosan meg tudták határozni, mennyi időbe telik egy akusztikus hullámnak, amíg a felszínről eljut a Nap közepére és vissza. Úgy tűnt, ezt az időt kissé befolyásolja a gravitációs hullámok "lötyögő" mozgása - mondta Ulrich.


Bár több mint húsz éve létezik az az elmélet, hogy a Nap magja gyorsabban foroghat, mint a felszíne, korábban soha nem végeztek erre vonatkozó méréseket. A Nap magja és felszíne hőmérséklet tekintetében is különbözik egymástól. A mag becsült hőmérséklete 16 millió Celsius-fok, míg felszíne "csak" 5540 Celsius-fok körüli.


A kutatók a különleges mozgást az amerikai NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) közös projektében működő SoHO (Solar and Heliospheric Observatory) napfigyelő műhold GOLF (Global Oscillations at Low Frequency) nevű műszerének 16 éven át tartó megfigyeléseiből származó adatok segítségével azonosították.


A SoHO 1995 decemberében indult útnak, hogy tanulmányozza a Napot a magjától egészen külső koronájáig és a napszelekig. A műhold jelenleg is működik.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com