Nem az emberi jelenlét miatt fakulnak az Altamira-barlang freskói
Nem a turisták látogatása miatt kezdtek fakulni a világhírű Altamira-barlang őskori falfestményei, ezért korlátozottan, de továbbra is nyitva maradhat a nagyközönség előtt a barlang - derült ki a paleolitikum művészetének legismertebb lelőhelyén végzet tudományos kutatásból.
A tanulmányt készítő tudósok egy éven keresztül vizsgálták a világörökségnek nyilvánított barlang állapotát. Arra jutottak, hogy a több mint 14 ezer éves barlangrajzokat bizonyos mikroorganizmusok elszaporodása és a szén-dioxid szintjének emelkedése veszélyezteti leginkább, de a beszivárgó víz is árt a képeknek. A kutatók azt javasolták, hogy telepítsenek a barlangba szellőztető rendszert - írta pénteken az ABC című spanyol napilap.
Az Altamira-barlangot tizenhárom éve zárták be a festmények rohamos pusztulása miatt, és épp a kutatást segítendő nyitották meg részlegesen a látogatók előtt februárban, szigorú feltételek mellett. A barlangot hetente egyszer egy ötfős csoport keresheti fel, amelynek tagjait az Altamira Múzeum látogatói közül sorsolják ki. A szerencsés turisták kizárólag speciális overállban és maszkban léphetnek a barlangba, ahol mindössze 37 percig tartózkodhatnak vezető kíséretében.
A szakemberek szerint az emberi jelenlét ebben a formában alig befolyásolja a barlang környezeti viszonyait. Korábban azt feltételezték, hogy a turisták miatt nő meg a hőmérséklet és a relatív páratartalom odabent, és ez teszi tönkre az alkotásokat.
A vizsgálatok bizonyították azt is, hogy az Altamira-barlang teljes bezárása nem állítaná meg a falfestmények pusztulási folyamatát. Ezért a jelenlegi feltételek mellett továbbra is látogatható lesz, ám egyelőre csak 2015 februárjáig. A tervek szerint akkor döntenek majd arról, hogy hosszú távon folytatódhatnak-e, és ha igen, miként ezek a látogatások.
A falfestményeiről híres barlangra 1868-ban egy vadász talált rá véletlenül. A paleolitikum (őskőkor) művészetének legismertebb lelőhelye az észak-spanyolországi Santandertől 30 kilométerre nyugatra fekszik. A 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlangban 1879-ben az ásatást vezető Marcelino de Sautuola kislánya fedezte fel a mennyezeten az ősember festményeit. Valódiságukat csak 20 évvel később ismerték el, amikor Franciaországban is találtak hasonló barlangfestményeket.
A freskók az úgynevezett magdaléni kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban, amelyet az UNESCO 1985-ben nyilvánított a világörökség részévé.
2001-ben nyílt meg turisták számára a barlang "hasonmás" változata, az Altamira Múzeum, amelyet tavaly 240 ezer látogató keresett fel.
http://www.abc.es/cultura/20140912/abci-visitas-cuevas-altamira-201409112100.html
MTI
A tanulmányt készítő tudósok egy éven keresztül vizsgálták a világörökségnek nyilvánított barlang állapotát. Arra jutottak, hogy a több mint 14 ezer éves barlangrajzokat bizonyos mikroorganizmusok elszaporodása és a szén-dioxid szintjének emelkedése veszélyezteti leginkább, de a beszivárgó víz is árt a képeknek.
Az Altamira-barlangot tizenhárom éve zárták be a festmények rohamos pusztulása miatt, és épp a kutatást segítendő nyitották meg részlegesen a látogatók előtt februárban, szigorú feltételek mellett. A barlangot hetente egyszer egy ötfős csoport keresheti fel, amelynek tagjait az Altamira Múzeum látogatói közül sorsolják ki. A szerencsés turisták kizárólag speciális overállban és maszkban léphetnek a barlangba, ahol mindössze 37 percig tartózkodhatnak vezető kíséretében.
A szakemberek szerint az emberi jelenlét ebben a formában alig befolyásolja a barlang környezeti viszonyait. Korábban azt feltételezték, hogy a turisták miatt nő meg a hőmérséklet és a relatív páratartalom odabent, és ez teszi tönkre az alkotásokat.
A vizsgálatok bizonyították azt is, hogy az Altamira-barlang teljes bezárása nem állítaná meg a falfestmények pusztulási folyamatát. Ezért a jelenlegi feltételek mellett továbbra is látogatható lesz, ám egyelőre csak 2015 februárjáig. A tervek szerint akkor döntenek majd arról, hogy hosszú távon folytatódhatnak-e, és ha igen, miként ezek a látogatások.
A falfestményeiről híres barlangra 1868-ban egy vadász talált rá véletlenül. A paleolitikum (őskőkor) művészetének legismertebb lelőhelye az észak-spanyolországi Santandertől 30 kilométerre nyugatra fekszik. A 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlangban 1879-ben az ásatást vezető Marcelino de Sautuola kislánya fedezte fel a mennyezeten az ősember festményeit. Valódiságukat csak 20 évvel később ismerték el, amikor Franciaországban is találtak hasonló barlangfestményeket.
A freskók az úgynevezett magdaléni kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban, amelyet az UNESCO 1985-ben nyilvánított a világörökség részévé.
2001-ben nyílt meg turisták számára a barlang "hasonmás" változata, az Altamira Múzeum, amelyet tavaly 240 ezer látogató keresett fel.
http://www.abc.es/cultura/20140912/abci-visitas-cuevas-altamira-201409112100.html
MTI
Hozzászólások