NKFIH-elnökhelyettes: Magyarország első számú nemzetközi kutatási együttműködési programja a Hu-rizont
Magyarország első számú nemzetközi kutatási együttműködési programja a Hu-rizont, amelynek keretében a szakemberek a társadalom és gazdaság számára fontos problémákra keresnek megoldásokat - jelentette ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese csütörtökön Szegeden.
Lengyel László a kezdeményezést bemutató országos rendezvénysorozat első, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett állomásán hangsúlyozta, a Hu-rizont keretében magyar kutatócsoportok fogalmaznak meg a társadalom és gazdaság számára fontos problémákat, amelyekre megoldásokat keresnek. A 25 ország 91 partnerintézményének együttműködésével zajló projektek során kiváló vezető kutatók irányításával dolgoznak fiatal magyar szakemberek - közölte az elnökhelyettes.
A tanácskozáson elhangzott, a Hu-rizont program tavalyi felhívására 112 pályázat érkezett be, melyek közül harmincat választottak ki, ezek megvalósítását 12 milliárd forinttal támogatják.
Schenk Borbála, a NKFIH nemzetközi együttműködési főosztályának vezetője kifejtette, a Hu-rizont program során magyar vezetésű nemzetközi együttműködéseket támogatnak. A projektek kiválasztása során nemcsak a tudományos kutatások kiválóságára koncentrálnak, a pályázók felé kérés volt, hogy bemutassák a projekt társadalmi hasznát és a várt eredmények hasznosításának lehetőségeit is.
A megvalósítás során nagyon fontosnak tartják a kutatási projektek kommunikációját a hazai és a nemzetközi közvélemény számára. A támogatott projektekben részt vevő kutatókból pedig közösséget szeretnének építeni, részben ezt szolgálja a kezdeményezést bemutató országos rendezvénysorozat is - közölte a főosztályvezető.
A roadshow helyszínéül azért Szegedet választották, mert az SZTE az egyetlen intézmény, amely a program mindhárom fókuszterületén rendelkezik támogatott projekttel - közölte a szakember. Rovó László rektor elmondta, az SZTE nyolc támogatott projektjével több mint 3 milliárd forintnyi támogatás nyert el, ami a teljes keret egyharmadát teszi ki.
Az egyetem ezt az eredményt versenyhelyzetben érte el, ami azt bizonyítja, az SZTE-nek meghatározó súlya van a hazai és a nemzetközi tudományos életben - hangsúlyozta a professzor.
A rendezvényen bemutatták az SZTE-n elindult kutatási projekteket. A szegedi kutatók nemzetközi partnereikkel vizsgálják a többi közt a műanyag nano- és mikrorészecskék biológiai rendszerekre gyakorolt hatást, diagnosztikai módszert fejlesztenek az oxigénhiányos állapotok vizsgálatához, új megoldást dolgoznak ki az oxidatív stressz leküzdésére gyulladásos bélbetegségekben, illetve mRNS-alapú terápiát a Candida albicans fertőzések ellen.
A szakemberek mikro- és nanoműanyagok felmérését és monitorozását is elvégzik agroökoszisztémákban, de folytatódnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások, vizsgálják azt is, miként használható a fotoakusztikus spektroszkópia környezetmonitorozási célokra, és gyors azonosítási módszereket és intervenciós stratégiákat dolgoznak ki a globális kockázatot jelentő fertőző betegségekkel szemben.
(Forrás: MTI)
Lengyel László a kezdeményezést bemutató országos rendezvénysorozat első, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett állomásán hangsúlyozta, a Hu-rizont keretében magyar kutatócsoportok fogalmaznak meg a társadalom és gazdaság számára fontos problémákat, amelyekre megoldásokat keresnek. A 25 ország 91 partnerintézményének együttműködésével zajló projektek során kiváló vezető kutatók irányításával dolgoznak fiatal magyar szakemberek - közölte az elnökhelyettes.A tanácskozáson elhangzott, a Hu-rizont program tavalyi felhívására 112 pályázat érkezett be, melyek közül harmincat választottak ki, ezek megvalósítását 12 milliárd forinttal támogatják.
A világ száz legjobb egyetemével együttműködésben megvalósuló, átlagosan hároméves projektek az éve elején elindultak. Az idei pályázati felhívásra 132 programjavaslatot nyújtottak be, 51 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A támogatási döntéseket idén novemberben jelentik be, hogy jövő januárban elindulhassanak a kutatások. A program 2026-ban is folytatódik, az újabb pályázati felhívást az első negyedévben meghirdetik.
Schenk Borbála, a NKFIH nemzetközi együttműködési főosztályának vezetője kifejtette, a Hu-rizont program során magyar vezetésű nemzetközi együttműködéseket támogatnak. A projektek kiválasztása során nemcsak a tudományos kutatások kiválóságára koncentrálnak, a pályázók felé kérés volt, hogy bemutassák a projekt társadalmi hasznát és a várt eredmények hasznosításának lehetőségeit is.
A megvalósítás során nagyon fontosnak tartják a kutatási projektek kommunikációját a hazai és a nemzetközi közvélemény számára. A támogatott projektekben részt vevő kutatókból pedig közösséget szeretnének építeni, részben ezt szolgálja a kezdeményezést bemutató országos rendezvénysorozat is - közölte a főosztályvezető.
A roadshow helyszínéül azért Szegedet választották, mert az SZTE az egyetlen intézmény, amely a program mindhárom fókuszterületén rendelkezik támogatott projekttel - közölte a szakember. Rovó László rektor elmondta, az SZTE nyolc támogatott projektjével több mint 3 milliárd forintnyi támogatás nyert el, ami a teljes keret egyharmadát teszi ki.
Az egyetem ezt az eredményt versenyhelyzetben érte el, ami azt bizonyítja, az SZTE-nek meghatározó súlya van a hazai és a nemzetközi tudományos életben - hangsúlyozta a professzor.
A rendezvényen bemutatták az SZTE-n elindult kutatási projekteket. A szegedi kutatók nemzetközi partnereikkel vizsgálják a többi közt a műanyag nano- és mikrorészecskék biológiai rendszerekre gyakorolt hatást, diagnosztikai módszert fejlesztenek az oxigénhiányos állapotok vizsgálatához, új megoldást dolgoznak ki az oxidatív stressz leküzdésére gyulladásos bélbetegségekben, illetve mRNS-alapú terápiát a Candida albicans fertőzések ellen.
A szakemberek mikro- és nanoműanyagok felmérését és monitorozását is elvégzik agroökoszisztémákban, de folytatódnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások, vizsgálják azt is, miként használható a fotoakusztikus spektroszkópia környezetmonitorozási célokra, és gyors azonosítási módszereket és intervenciós stratégiákat dolgoznak ki a globális kockázatot jelentő fertőző betegségekkel szemben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások