Orbán Viktor a nemzetközi űrállomás magyar űrhajósával, Kapu Tiborral beszélgetett

A nemzetközi űrállomáson végzett kísérletekről, a HUNOR programról, Magyarország űriparban való részvételéről, a fiatalok inspirálásáról és a súlytalanság emberi szervezetre gyakorolt hatásairól is beszélgetett Orbán Viktor miniszterelnök az Axiom-4 küldetésben részt vevő Kapu Tibor magyar űrhajóssal; a felvételt hétfőn reggel mutatta be az M1."Ez itt a Föld, annak is a közepe, Budapest" - a miniszterelnök a vasárnap lezajlott beszélgetés kezdetén így köszöntötte Kapu Tibort, majd felsorolta mi mindenről - politikáról, hadügyről, vallásról, reklámról, genderről, felmelegedésről és áltudományokról - nem beszélhetnek majd.

Kapu Tibor megtiszteltetésnek nevezte, hogy beszélhet nemcsak a miniszterelnökkel, hanem a közvetítés révén minden nézővel. Azt mondta: nagyon jól van, egy sűrű munkanap közepén jár, az említett témákat pedig igyekszik majd elkerülni, hiszen egyikben sem járatos.

Orbán Viktor felidézte: 17 éves volt, amikor látta az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan fellövését, Kapu Tibor pedig a második, akit láthatott. "Itt lent most mindenki Kapu Tibor szeretne lenni, és ha én gyerek lennék, valószínűleg én is" - tette hozzá.

Kapu Tibor elmondta: amikor a 26 órás út után megérkeztek a nemzetközi űrállomás fedélzetére, akkor a dokkolás és az üdvözlő ceremónia közötti egy órában volt lehetősége felhívni a szüleit, akik elmondták mekkora hatása volt a felbocsátásnak a magyar emberekre és a magyar nemzetre. Hangsúlyozta: rendkívül boldog, hogy a küldetés egyik legfontosabb célját, azt, hogy elérjék a magyar embereket - már sikerült megvalósítani.

"Mi nagyon büszkék vagyunk Önre, ilyen magasra jutott" - reagált Orbán Viktor, aki arról kérdezte Kapu Tibor véleményét, hogy Magyarországnak van-e értelme beszállnia a nemzetközi űriparba.

A magyar űrhajós erre azt válaszolta: számára ez nem is kérdés, meggyőződése, hogy a kis országok, mint Magyarország tudnak a legnagyobbat álmodni.
Hangsúlyozta: az űripar ma egy olyan ipar- és tudományág, amihez nem kell nagy szereplőnek lenni, hogy be lehessen csatlakozni. Rámutatott: az Axiom-4 küldetésben egy amerikai, egy indiai és egy lengyel kollégájával vesz részt, ami nagyon jó példája annak, hogy nemzetközi kooperációban hatalmas dolgokat tudnak létrehozni.

Azt is hangsúlyozta, hogy az űripar nagyon felvirágzóban lévő iparág, minden forint, amit most befektettek, az később hatszorosan térül majd meg. Ugyanakkor megjegyezte: számára sokkal kedvesebb gondolat az, hogy ezáltal mennyi embert lehet majd inspirálni. Kapu Tibor példaképei között említette édesapját és Farkas Bertalant is, hangsúlyozva, hogy az ő példájuk és tanításaik révén lehet most a világűrben.

"Hogyha valamilyen hasonló hatást tudunk majd kiváltani a magyar fiatalokra, akkor szerintem már győztünk" - tette hozzá.

"A világ tele van kísértésekkel, jobb félékkel, meg rosszabb félékkel is, és köszönjük, hogy ön a jobb féle kísértéseket mutatja a gyerekeknek" - válaszolta Orbán Viktor.

Kapu Tibor a nemzetközi űrállomáson végzett kísérletekről elmondta: az Axiom-4 küldetésben mintegy 60 kísérletet végeznek, és ebből 25 az, amit magyarként egyedül hajhat végre. Ezt elképesztően nagy számnak nevezte, kiemelve, hogy a HUNOR program keretein belül a kutatóik évek óta dolgoznak azon, hogy ezt a nagyszámú és hatalmas tudományos értékű kísérletet összehozzák.

Elmondta: főleg dozimetriával, azaz sugárzásméréssel foglalkozik, ami a magyarok űröröksége, hiszen már Farkas Bertalan is felvitte a Szaljut-6 űrállomásra a Pille nevű mérőműszert, aminek a sokadik generációja ma is a nemzetközi űrállomáson szolgál.

Emellett - folytatta - már elvetette az első paprika, retek és búzamagokat is, illetve megvizsgálta azokat a muslicákat is, amiket felhoztak, és amelyek majd egy későbbi DNS-vizsgálat során fontosak lesznek. Közölte: magyar egyetemek, kutatócsoportok, magyar vállalatok vannak a kísérletek mögötti a projektekben.

Orbán Viktornak arra a kérdésére, hogy a súlytalanság körülményei közepette a józan ész működik-e az űrben, Kapu Tibor azt válaszolta: a súlytalanságnak rengeteg hatása van az emberi szervezetre, mivel a szív ilyenkor még jobban dolgozik, mint kellene, a testnedvek gyakorlatilag feltolulnak az emberi test felső részébe, valamint legyengül kicsit az izomzat és a csontsűrűség is lejjebb megy, illetve az agynak is hozzá kell szoknia az új környezethez. Ezt angolul space fognak, űrködnek szokták mondani - tette hozzá, megjegyezve, hogy nagyon könnyű az űrállomáson elhagyni dolgokat, vagy kicsit kicsúszni az időből.

Elmondta azt is: a nemzetközi űrállomás híres moduljából, a hétablakos kupolából több alkalommal is látta már a Kárpát-medencét, benne Magyarországot, például a Fertő-tavat, Kecskemétet, Szegedet, a Balaton déli részét, Keszthelyt is.

Arra is kitért, hogy nagyon jól kijön az űrállomáson lévő kollégáival, akikkel vigyáznak egymásra. Úgy fogalmazott: "az egyik legvidámabb személyzet vagyunk, akik az űrbe jöttek." Felidézte: a nemzetközi űrállomás állandó személyzetét amerikaiak, oroszok és japánok alkotják heten, ehhez jön az Axiom-4 küldetés négy tagja, ráadásul a 11 emberből 7 ember olyan, aki először jár az űrben.

Azt is elmondta: vitt magával az űrállomásra pirosaranyat és erőspaprikát is, hogy legyen egy kis íze azoknak az ételeknek, amiket ott ehetnek, és a kéthetes küldetés után ott is hagyja majd ezeket az állandó személyzetnek.

Orbán Viktor végül azt kérdezte Kapu Tibortól, hogy a háború látszik-e föntről, amire a magyar űrhajós úgy válaszolt: odafentről csak szépet és jót lát, "csak gyönyörű színeket, csak gyönyörű felhőket és gyönyörű városokat".

(Forrás: MTI)