Őslénytani leletek három dimenziós térképe készül az iharkúti ásatások nyomán
Őslénytani leletek három dimenziós térképét készíti az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja az iharkúti ásatások nyomán, amelynek segítségével a paleontológusok arra keresik a választ, hogy miért halmozódtak fel a 85 millió éves fosszíliák ilyen nagy számban egy viszonylag kis területen - tájékoztatatta Ősi Attila csoportvezető az MTI-t.
Magyarország egyetlen ismert dinoszaurusz-lelőhelyét 2000-ben fedezte fel Ősi Attila a Veszprém megyei Iharkúton. Az elmúlt 14 évben a lelőhelyen több mint tízezer csontmaradvány került elő, csaknem három tucat gerinces állatfaj, köztük hét dinoszauruszfaj fosszíliáit azonosították.
Iharkút az egyetlen európai lelőhely, ahol a leletek tanúsága szerint egy időben két páncélos dinoszauruszfaj, a Hungarosaurus tormai és a Struthiosaurus egyedei éltek.
"A feltárások során rétegről rétegre haladunk és minden előkerülő csontmaradvány helyét centiméteres pontossággal bemérünk. Ennek alapján olyan 3D térképet készítünk, amelyen bejelöljük, hogy mely fajok egyedeinek fosszíliáit tártuk fel, mely állatnak mely csontjai kerültek napvilágra, s ezek hogyan helyezkednek egymáshoz viszonyítva. Arra keressük a választ, hogy milyen okok miatt halmozódtak fel a fosszíliák ilyen nagy tömegben egy mindössze 400-500 négyzetméteres területen" - hangsúlyozta Ősi Attila.
A lehetséges okokat taglalva, a kutatócsoport vezetője rámutatott arra, hogy a késő kréta időszakban a Bakony deltasíksághoz hasonló, folyóvízi csatornákkal szabdalt terület volt, ahol a gyakori esőzések hatására megáradt folyók halmozták fel az elpusztult állatok tetemeit.
Az idei ásatások eredményeit ismertetve Ősi Attila elmondta, hogy feltárták a kilencedik, részlegesen fennmaradt páncélos dinoszaurusz-csontvázat, nagy valószínűséggel ismét egy Hungarosaurus tormai maradványait. A csontok tanúsága szerint a 4-4,5 méteres testhosszúságú állatot megtaposták, tetemét később felfalták a ragadozók. "Majd jött az ár és az üledék betemette a lakoma maradványait" - jegyezte meg a paleontológus.
Két krokodil-koponyatöredék is előkerült: a kistestű, döntően szárazföldi életformát folytató őshüllők különleges, lapított, recézett, a bőr és a hús marcangolására kiválóan alkalmas fogazattal rendelkeztek. "Ezek a formák nagyon kevés lelet alapján ismertek Európából és Magyarországról, nem kizárt, hogy új faj képviselőjét is sikerül azonosítanunk" - magyarázta Ősi Attila.
Feltártak repülőhüllő-csontmaradványokat és nagy számban került elő fosszilizálódott ürülék. "A koprolitok egyfajta +időkapszulaként+ rengeteg információt őriznek a korabeli ökológiai rendszerről, hiszen az állatok egykori táplálékának emésztetlen maradványait, például magvakat, növényeket, csontokat, pikkelyeket tartalmaznak.
E leletek segítségével például sok olyan növényt ismerhettünk meg, amelyekről eddig nem volt tudomásunk, a korabeli rovarvilágról pedig az előkerülő borostyánok zárványai árulkodnak. Ásatásról ásatásra egyre jobban ismerhetjük meg a kréta kori Bakony ökológiai rendszerét" - vázolta a komplex kutatási programot Ősi Attila.
MTI
Magyarország egyetlen ismert dinoszaurusz-lelőhelyét 2000-ben fedezte fel Ősi Attila a Veszprém megyei Iharkúton. Az elmúlt 14 évben a lelőhelyen több mint tízezer csontmaradvány került elő, csaknem három tucat gerinces állatfaj, köztük hét dinoszauruszfaj fosszíliáit azonosították.Iharkút az egyetlen európai lelőhely, ahol a leletek tanúsága szerint egy időben két páncélos dinoszauruszfaj, a Hungarosaurus tormai és a Struthiosaurus egyedei éltek.
Az előkerült maradványok többsége különálló csonttöredék, ugyanakkor a korábbi ásatásokon nyolc részleges csontvázat is feltártak, e leletek érdekessége, hogy kivétel nélkül a Hungarosaurus tormai egyedeitől származnak.
"A feltárások során rétegről rétegre haladunk és minden előkerülő csontmaradvány helyét centiméteres pontossággal bemérünk. Ennek alapján olyan 3D térképet készítünk, amelyen bejelöljük, hogy mely fajok egyedeinek fosszíliáit tártuk fel, mely állatnak mely csontjai kerültek napvilágra, s ezek hogyan helyezkednek egymáshoz viszonyítva. Arra keressük a választ, hogy milyen okok miatt halmozódtak fel a fosszíliák ilyen nagy tömegben egy mindössze 400-500 négyzetméteres területen" - hangsúlyozta Ősi Attila.
A lehetséges okokat taglalva, a kutatócsoport vezetője rámutatott arra, hogy a késő kréta időszakban a Bakony deltasíksághoz hasonló, folyóvízi csatornákkal szabdalt terület volt, ahol a gyakori esőzések hatására megáradt folyók halmozták fel az elpusztult állatok tetemeit.
Az idei ásatások eredményeit ismertetve Ősi Attila elmondta, hogy feltárták a kilencedik, részlegesen fennmaradt páncélos dinoszaurusz-csontvázat, nagy valószínűséggel ismét egy Hungarosaurus tormai maradványait. A csontok tanúsága szerint a 4-4,5 méteres testhosszúságú állatot megtaposták, tetemét később felfalták a ragadozók. "Majd jött az ár és az üledék betemette a lakoma maradványait" - jegyezte meg a paleontológus.
Két krokodil-koponyatöredék is előkerült: a kistestű, döntően szárazföldi életformát folytató őshüllők különleges, lapított, recézett, a bőr és a hús marcangolására kiválóan alkalmas fogazattal rendelkeztek. "Ezek a formák nagyon kevés lelet alapján ismertek Európából és Magyarországról, nem kizárt, hogy új faj képviselőjét is sikerül azonosítanunk" - magyarázta Ősi Attila.
Feltártak repülőhüllő-csontmaradványokat és nagy számban került elő fosszilizálódott ürülék. "A koprolitok egyfajta +időkapszulaként+ rengeteg információt őriznek a korabeli ökológiai rendszerről, hiszen az állatok egykori táplálékának emésztetlen maradványait, például magvakat, növényeket, csontokat, pikkelyeket tartalmaznak.
E leletek segítségével például sok olyan növényt ismerhettünk meg, amelyekről eddig nem volt tudomásunk, a korabeli rovarvilágról pedig az előkerülő borostyánok zárványai árulkodnak. Ásatásról ásatásra egyre jobban ismerhetjük meg a kréta kori Bakony ökológiai rendszerét" - vázolta a komplex kutatási programot Ősi Attila.
MTI
Hozzászólások