Öt történelmi rejtély, amiről lehullt a lepel

A kutatók megfejtették, hogy miért vakult meg Mary Ingalls, mit keres Palmyra a szíriai sivatagban, hogy hova tűnt Enrique Granados operája, de Mária sokaságának evangéliuma és a szikla cölöpre épült marokkói falu sem rejtély többé.

A múlt tele van titkokkal, rejtélyekkel, megválaszolandó kérdésekkel, amelyekre a kutatók kitartóan keresik a megoldásokat, amelyeket olykor sikerül megtalálniuk. Ezt bizonyítja az alábbi öt történelmi rejtély, amiről lehullt a lepel!Ezét vakult meg Mary Ingalls: Laura Ingalls Wilder könyve szerint a nővére, Mary a skarlát miatt vakult meg 14 éves korában. Ebben a gyerekorvosok kételkedtek, ezért dr. Beth Tarinit és a csapata tíz éven át kutatta, hogy valójában mi okozhatta Mary vakságát.

Rájöttek, hogy Mary kisgyerekkorában skarlátos volt. Az 1800-as években a gyermekek halálozási aránya 30% volt, a betegség pedig csak átmeneti vakságot okozott. A kutatás folytatása során a csoport rátalált egy 1937-es levére, amit Laura írt a lányának, Rose-nak.

A közvetlenül az Ezüst-tó partján című könyv megjelenése előtt elküldött üzenetben Laura így írt a nővére vakságáról:

„Marynek valamiféle gerincbetegsége volt. Nem emlékszem, hogy az orvos megnevezte-e pontosan. Később, amikor Chicagóba, Illinoisba vittük egy szakemberhez, kiderült, hogy a szemidege megbénult, és nincs remény. Mary súlyos fejfájással küzdött, az arcra egyik oldala részlegesen lebénult.”

A kutatók jelenleg azt feltételezik, hogy Mary egy olyan vírusos betegségben szenvedett, ami az agyát és a gerincvelőjét támadta, a vakságát pedig a látóideg gyulladása okozta.Ezért található a Palmyra a szíriai sivatagban: 2000 évvel ezelőtt a Római Birodalom fontos kereskedelmi központjának számított Palmyra, amivel kapcsolatban a történészek soha nem értették, hogy az ott élő 100 000 lakos hogyan tudott a szíriai sivatagban élni, és egyáltalán miért éltek ott.

Egy norvég és szíriai kutatókból álló csoportnak sikerült megfejtenie a rejtélyt, ugyanis rábukkantak egy ókori római víztartály-hálózatra, ami azt a célt szolgálta, hogy a száraz sztyep zöldé váljon. Az őslakosok időszakos viharok vizét gyűjtötték össze a tározókba, majd a csatornázással ellátták a földeket, amiken így lehetővé vált a termesztés, ezzel táplálékforrást biztosítva a helyieknek az aszályok idejére is.

Emellett a kormányzók pénzt kértek azoktól a utasoktól, akik a vízi útvonalaikat használták, például a Nílus és az Eufrátesz mentén. Azok a kereskedők pedig, akik a sivatagban járva megálltak a városnál, minden megvehettek, ami a biztonságos utazáshoz szükséges lehetett.A hiányzó opera 20 éves keresése: 1898-ban írta meg a Maria del Carmen című operát a híres spanyol zeneszerző, Enrique Granados. A darab olyan nagy siker lett, hogy a spanyol királynő kitüntette Granadost. Ám a mű eredeti verziója egyszer csak nyomtalanul eltűnt.

1916-ban Granados tárgyalást folytatott a New York Metropolitan Operával, hogy ott is előadják a darabját. Amikor a zeneszerző hazaindult, akkor egy német tengeralattjáró megtorpedózta a hajóját a La Manche-csatornán. Granados és a felesége meghalt, de a háromkötetes opera megmaradt, ahogy a pár hat gyermeke is, akiket Barcelonában várták haza a szüleiket.

Húsz évvel később Granados egyik fiának pénzre volt szüksége, ezért eladta az operát egy amerikai zenésznek, tette ezt a családtagok akarata ellenére. Ezt követően a állítólag a mű elpusztult egy 1970-es New York-i raktártűzben.

Néhány évtizeddel később, 2009-ben Walter Clark, aki zenei disszertációt írt Granados életéről, megtalálta a Maria del Carment egy raktárban. 2015-ben bemutatták az operát Spanyolországban, ahol utoljára 1899-ben volt látható az előadás.Mária sokaságának evangéliuma: Nemrég fordította le az 1500 éves „Mária sokaságának evangéliumát” (Gospel Of The Lots Of Mary) a Princetoni Egyetem vallási professzora, Anne Prince Luijendijk.

Kiderült, hogy ez az evangélium nem Jézus Krisztus életéről és haláláról szól, mint azt sokan feltételezték, hanem előrejelezi a jövőt és segít az embereknek megoldani a problémákat. Jézust csak ritkán említette meg az egyiptomi kopt nyelven íródott, keresztény orákulomos könyv.

Mária sokaságának evangéliumát úgy használhatták, hogy valaki, akinek segítségre volt szüksége, mert egyedül nem tudja megoldani a problémáját, az feltette a kérdését a könyv tulajdonosának, aki véletlenszerűen választott egy jóslatot, majd megpróbálta azt értelmezni.

Az evangéliumról az is kiderült, hogy összességében pozitív képet fest arról, ami az emberiségre vár. Luijendijk úgy gondolja, hogy nem kizárt, hogy az evangéliumok szövegei nem kizárólag Jézus életéről és haláláról szólnak.

A Mária sokaságának evangéliumát 1984-ben adományozta a Harvard Egyetemnek egy régiségkereskedő lánya. Az nem derült ki, hogy a család mikor és hogyan szerezte meg a kötetet.A szikla cölöpre épült marokkói falu: A Marokkó Magas-Atlasz hegységben, a tengerszint felett nagyjából 3900 méter magasságban, hatalmas sziklák tetején található az Arroumd falu, ami esetében a több, mint 130 éves kőhalom eredetét próbálták kideríteni a tudósok.

Elsősorban azt gondolták, hogy egy gleccser mozdította el a sziklákat, de modern technológiával végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy 4500 évvel ezelőtt szeizmikus mozgás lehetett a térségben. A falu azonban nem csak a kőhalom miatt érdekli a tudósokat.

Philip Hughes vezető kutató arról beszélt, hogy gyakran viccel az Arroumd falu „átokjárásáról”, ugyanis történtek már ott kisebb, szerencsés kimenetelű balesetek és rejtélyes megbetegedések azokkal, akik odamentek.

Egy esetben veszélyes forgószéllel találkoztak a völgybe belépő kutatók, akik alig bírtak megállni a lábukon. Ez a jelenség azért volt különös, mert ezen a tájon az éghajlat sokszor forró és nyugodt.

(Forrás: noiportal.hu)