Rejtélyek a Marsról
Hét megválaszolatlan kérdés a vörös bolygóról, amelyre a tudósok sem tudják a választ.
A Mars mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Az ősi kínai csillagászok „tűzcsillagként” emlegették a bolygót, amelyről sokan azt feltételezik, hogy akár űrlények is élhetnek rajta. A Marsra már több űrhajó eljutott, ám még így is akadnak olyan rejtélyek, amelyek máig megoldatlanok.
Van élet a Marson? A Viking 1 volt az első űrszonda, ami sikeresen landolt a bolygón. A szerkezet feladata az, hogy életre utaló jeleket keressen. Ennek az eredményeit heves viták boncolgatják.
A szonda ugyanis olyan szerves molekulákat tárt fel a felszínen, mint a metil-klorid és a diklór-metán. Ezeket a vegyületeket azonban elutasították a szakemberek, mert valószínűleg csak földi szennyeződések, hiszen ezekkel az anyagokkal tisztítják az űrhajókat indulás előtt a Földön.
Jelenleg úgy tudjuk, hogy a Mars felszíne kifejezetten életellenes. Ezt a hideg, a sugárzás, a hiper-szárazság, és az egyéb tényezők bizonyítják. Ám ne felejtsük el, hogy a Földön is vannak olyan élő szervezetek, amelyek extrém körülmények között élnek. Ilyenek például a hideg és száraz talajú antarktiszi körülmények között élő élőlények.
A Földön szinte bárhol előfordulhat élet, ahol van folyékony víz, ezért nem meglepő, ha sokan arra is kíváncsiak, hogy volt-e valaha óceán a Marson, és, ha volt, akkor élet is kialakult rajta?
Ha igen, akkor fennmaradt-e?
Vajon földi létünk a Marson kezdődött? Korábban olyan meteoritokat fedeztek fel a szakemberek az Antarktiszon, amelyek kozmikus hatások következtében érkezhettek a Marsról, emellett olyan struktúrával rendelkeznek, mint amilyennel a Földön található mikrobák.
Több kutató kémiai vizsgálatot javasol ezekre a struktúrákra, nem biológiait, ám a szakemberek egyelőre vitatkoznak erről. Ezek a megállapítások tovább növelik annak az esélyét, hogy a földi élet valójában a Marson kezdődött, és meteoritok segítségével érkeztek az őseink a Földre.
Tudnánk a Marson élni? Ahhoz, hogy ez kiderüljön, valószínűleg ténylegesen el kell utaznunk a bolygóra. 1969-ben azt tervezte a NASA, hogy elindít egy emberi Mars-küldetést 1981-ben, és 1988-ra állandó bázist épít ki rajta.
Ez a terv azonban több sebből is vérzett, hiszen a NASA eleve tudományos és technikai kihívásokkal került szembe a bolygóközi utazással kapcsolatban. Az űrhajósok pedig ki lettek volna téve az utazás borzalmainak, mint például az étel, a víz és az oxigén kérdéseinek, a mikrogravitás káros hatásainak, a tűz- és a sugárveszélynek.
Ráadásul az a tény sem elhanyagolható, hogy az út során több millió kilométerre lenne minden segítség, valamint az űrhajósok éveket töltenének összezárva. A Marsra való leszállás, a munka, a bolygón való élet, és a visszaút rengeteg kihívást állítana az emberek elé, ám ennek ellenére az űrhajósok alig várják, hogy megtudják, mi várna rájuk a Marson, és már rengeteg önkéntes jelezte, hogy szívesen vállalja az utazást.
Eljutni, tehát el lehetne a Marsra, ám az, hogy ez meg fog-e történni, attól függ, hogy sikerül-e valakinek meggyőznie a hatalmakat arról, hogy támogassák a projektet.
Miért van a Marsnak két arculata? Évtizedek óta találgatják a tudósok, hogy mi a különbség a Mars két oldala között, és mi lehet ennek az oka? A bolygó északi féltekéje annyira sima és lapos, hogy ez a legsimább felület az egész Naprendszerben. Valószínűleg ez azért alakult ki így, mert a múltban nagy mennyiségű víz folyt át rajta.
A bolygó déli félteke viszont durva és kráteres. Emellett 4 és 8 kilométerrel magasabb hegyek találhatók itt, mint az északi féltekén. Ez a kettősség azt bizonyíthatja, hogy régen egy óriási szikla ütődött a Mars északi feléhez, és ez okozta a különbséget.
Mitől van metán a Marson – még ha kevés is? 2003-ban fedezte fel a marsi űrszonda a legegyszerűbb szerves molekulát a légkörben. A Földön sok légköri metán van, aminek oka, az élet. A Mars esetében azt feltételezik a tudósok, hogy körülbelül 300 évvel ezelőtt még stabil lehetett a metán a bolygó légkörében.
Tehát nem volt olyan régen az a valami, ami azt okozta, hogy metán legyen a levegőben, ám ez nem feltétlenül azt, hogy ehhez élet kellett, hiszen például vulkanikus működés következtében is kerülhetett metán a légkörbe.
A Mars légkörének kémiai összetételét az ESA 2016-ban elindítani tervezett ExoMars űrszondája fogja vizsgálni, hogy többet tudjunk meg a metánról.
Van a Marson víz? Rengeteg bizonyíték mutat arra, hogy a Marson anno víz volt, mégis az máig rejtély, hogy van-e víz a bolygón. Az tény, hogy a Mars légköri nyomása túlságosan alacsony (nagyjából egy százada a Földének) ahhoz, hogy a felszínen folyékony víz lehessen. Vannak azonban sötét és szűk vonalak a bolygón, ami arra utalhat, hogy talán a vörös bolygó lejtőin sós víz folyik minden tavasszal.
Voltak óceánok a Mars felszínén? Nagyon sok küldetés bebizonyította, hogy a Mars rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek arra utalnak, hogy a múltban elég meleg lehetett a bolygón ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta.
Ezek olyan bizonyítékok, amelyek hatalmas óceánok jelenlétét feltételezik. Ilyen jellemzők például a völgyhálózatok, a folyódelták, és az ásványi anyagok. A jelenlegi modellek azonban képtelenek megmagyarázni, hogy miképpen lehetett olyan meleg a Marson, hiszen a Nap gyengébben sütött, mint most.
Vannak, akik szerint a szélben keresendő a válasz a kérdésre, mert még vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy az ősi Mars légköre elég meleg volt ahhoz, hogy legalább a felszín egyik felén képes legyen támogatni a folyékony víz létrejöttét. Más eredmények szerint az ősi Mars hideg és nedves volt.
(Forrás: noiportal.hu)
A Mars mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Az ősi kínai csillagászok „tűzcsillagként” emlegették a bolygót, amelyről sokan azt feltételezik, hogy akár űrlények is élhetnek rajta. A Marsra már több űrhajó eljutott, ám még így is akadnak olyan rejtélyek, amelyek máig megoldatlanok.Van élet a Marson? A Viking 1 volt az első űrszonda, ami sikeresen landolt a bolygón. A szerkezet feladata az, hogy életre utaló jeleket keressen. Ennek az eredményeit heves viták boncolgatják.
A szonda ugyanis olyan szerves molekulákat tárt fel a felszínen, mint a metil-klorid és a diklór-metán. Ezeket a vegyületeket azonban elutasították a szakemberek, mert valószínűleg csak földi szennyeződések, hiszen ezekkel az anyagokkal tisztítják az űrhajókat indulás előtt a Földön.
Jelenleg úgy tudjuk, hogy a Mars felszíne kifejezetten életellenes. Ezt a hideg, a sugárzás, a hiper-szárazság, és az egyéb tényezők bizonyítják. Ám ne felejtsük el, hogy a Földön is vannak olyan élő szervezetek, amelyek extrém körülmények között élnek. Ilyenek például a hideg és száraz talajú antarktiszi körülmények között élő élőlények.
A Földön szinte bárhol előfordulhat élet, ahol van folyékony víz, ezért nem meglepő, ha sokan arra is kíváncsiak, hogy volt-e valaha óceán a Marson, és, ha volt, akkor élet is kialakult rajta?
Ha igen, akkor fennmaradt-e?
Erre a kérdésre azért lenne fontos a válasz megtalálása, mert akkor kideríthetnénk, hogy hogyan lehet, vagy nem lehet, kapcsolatot teremteni az univerzum más életformáival.
Vajon földi létünk a Marson kezdődött? Korábban olyan meteoritokat fedeztek fel a szakemberek az Antarktiszon, amelyek kozmikus hatások következtében érkezhettek a Marsról, emellett olyan struktúrával rendelkeznek, mint amilyennel a Földön található mikrobák.Több kutató kémiai vizsgálatot javasol ezekre a struktúrákra, nem biológiait, ám a szakemberek egyelőre vitatkoznak erről. Ezek a megállapítások tovább növelik annak az esélyét, hogy a földi élet valójában a Marson kezdődött, és meteoritok segítségével érkeztek az őseink a Földre.
Tudnánk a Marson élni? Ahhoz, hogy ez kiderüljön, valószínűleg ténylegesen el kell utaznunk a bolygóra. 1969-ben azt tervezte a NASA, hogy elindít egy emberi Mars-küldetést 1981-ben, és 1988-ra állandó bázist épít ki rajta.
Ez a terv azonban több sebből is vérzett, hiszen a NASA eleve tudományos és technikai kihívásokkal került szembe a bolygóközi utazással kapcsolatban. Az űrhajósok pedig ki lettek volna téve az utazás borzalmainak, mint például az étel, a víz és az oxigén kérdéseinek, a mikrogravitás káros hatásainak, a tűz- és a sugárveszélynek.
Ráadásul az a tény sem elhanyagolható, hogy az út során több millió kilométerre lenne minden segítség, valamint az űrhajósok éveket töltenének összezárva. A Marsra való leszállás, a munka, a bolygón való élet, és a visszaút rengeteg kihívást állítana az emberek elé, ám ennek ellenére az űrhajósok alig várják, hogy megtudják, mi várna rájuk a Marson, és már rengeteg önkéntes jelezte, hogy szívesen vállalja az utazást.
Eljutni, tehát el lehetne a Marsra, ám az, hogy ez meg fog-e történni, attól függ, hogy sikerül-e valakinek meggyőznie a hatalmakat arról, hogy támogassák a projektet.
Miért van a Marsnak két arculata? Évtizedek óta találgatják a tudósok, hogy mi a különbség a Mars két oldala között, és mi lehet ennek az oka? A bolygó északi féltekéje annyira sima és lapos, hogy ez a legsimább felület az egész Naprendszerben. Valószínűleg ez azért alakult ki így, mert a múltban nagy mennyiségű víz folyt át rajta.A bolygó déli félteke viszont durva és kráteres. Emellett 4 és 8 kilométerrel magasabb hegyek találhatók itt, mint az északi féltekén. Ez a kettősség azt bizonyíthatja, hogy régen egy óriási szikla ütődött a Mars északi feléhez, és ez okozta a különbséget.
Mitől van metán a Marson – még ha kevés is? 2003-ban fedezte fel a marsi űrszonda a legegyszerűbb szerves molekulát a légkörben. A Földön sok légköri metán van, aminek oka, az élet. A Mars esetében azt feltételezik a tudósok, hogy körülbelül 300 évvel ezelőtt még stabil lehetett a metán a bolygó légkörében.
Tehát nem volt olyan régen az a valami, ami azt okozta, hogy metán legyen a levegőben, ám ez nem feltétlenül azt, hogy ehhez élet kellett, hiszen például vulkanikus működés következtében is kerülhetett metán a légkörbe.
A Mars légkörének kémiai összetételét az ESA 2016-ban elindítani tervezett ExoMars űrszondája fogja vizsgálni, hogy többet tudjunk meg a metánról.
Van a Marson víz? Rengeteg bizonyíték mutat arra, hogy a Marson anno víz volt, mégis az máig rejtély, hogy van-e víz a bolygón. Az tény, hogy a Mars légköri nyomása túlságosan alacsony (nagyjából egy százada a Földének) ahhoz, hogy a felszínen folyékony víz lehessen. Vannak azonban sötét és szűk vonalak a bolygón, ami arra utalhat, hogy talán a vörös bolygó lejtőin sós víz folyik minden tavasszal.Voltak óceánok a Mars felszínén? Nagyon sok küldetés bebizonyította, hogy a Mars rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek arra utalnak, hogy a múltban elég meleg lehetett a bolygón ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta.
Ezek olyan bizonyítékok, amelyek hatalmas óceánok jelenlétét feltételezik. Ilyen jellemzők például a völgyhálózatok, a folyódelták, és az ásványi anyagok. A jelenlegi modellek azonban képtelenek megmagyarázni, hogy miképpen lehetett olyan meleg a Marson, hiszen a Nap gyengébben sütött, mint most.
Vannak, akik szerint a szélben keresendő a válasz a kérdésre, mert még vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy az ősi Mars légköre elég meleg volt ahhoz, hogy legalább a felszín egyik felén képes legyen támogatni a folyékony víz létrejöttét. Más eredmények szerint az ősi Mars hideg és nedves volt.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások