Rejtélyes lábujjgyűrűt találtak két egyiptomi csontvázon
Rézötvözetből készült, rejtélyes lábujjgyűrűt találtak régészek két, több ezer éves egyiptomi csontvázon az amarnai ásatási helyszínen.
A feltárást végző kutatók tudomása szerint most először fedeztek fel ókori - több mint 3300 évesre becsült - tetemeken hasonló, lábon hordott rézgyűrűket. Úgy vélik, hogy az érintettek még életükben viselték a szokatlan "ékszereket", azt azonban nem tudták még megfejteni, vajon varázshatást reméltek-e tőlük, vagy csupán divatból díszítették a lábukat. Az előbbit támaszthatja alá, hogy az egyik csontváznak azon a lábán - a jobbon - találták meg a gyűrűt, amely többszörös törés nyomait mutatja.
A maradványokra Ahet-Aton ókori egyiptomi várostól - mai nevén el-Amarna - délre, egy temetőben bukkantak. A település rövid ideig Egyiptom fővárosa volt. A XVIII. dinasztiabeli Ehnaton fáraó alapította Aton, a Napkorong tiszteletére, akinek kultuszát igyekezett kizárólagossá tenni. A fáraó halála és reformjai bukása után a város elnéptelenedett. (Ahet-Aton jelentése: "Aton fényhegye" vagy "Aton horizontja". )
Anna Stevens, az amarnai ásatási program igazgatóhelyettese a LiveScience.com tudományos hírportálnak küldött e-mailes nyilatkozatában kifejtette, hogy a középkorú férfi a lábán elszenvedett törések miatt iszonyatos fájdalmaktól szenvedhetett életében. Combcsonttörése ráadásul rosszul forrt össze, ami bizonyosan fokozta kínjait. A rézgyűrűt jobb lábán viselte, ami arra utal, hogy gyötrelmeinek csökkenését remélte a fémtárgytól. "A be- vagy körülkötésnek nagy varázserőt tulajdonítottak az ókori Egyiptomban, márpedig egy fémgyűrű, amelyet hurokszerűen el lehetett helyezni a nyilalló végtagon, megfelelhetett a célnak" - magyarázta a kutató.
Azt viszont teljes homály fedi, hogy a másik, 2012-ben feltárt csontváz tulajdonosa miért húzott gyűrűt a lábára. A maradványokból nem lehet egészségi állapotára következtetni, és egyelőre a nemét sem tudták megállapítani.
A csontvázakat nem mumifikálták, hanem szövetanyagokba és gyékényfonatokba csavarták be őket. Felfedezésük előtt mindkét sírhelyet felbolygatták sírrablók.
Stevens tájékoztatása szerint egyikőjük sem lehetett gazdag ember, hiszen nem engedhették meg maguknak, hogy sziklába vájt sírboltba helyezzék el földi maradványaikat. Feltehetően az amarnaiak többségéhez hasonlóan a város valamelyik tisztviselőjének a szolgálatában állhattak: munkájukért cserébe alapvető ellátásban részesültek - főleg gabonaadag formájában -, és az előkelőség villájához csatolt kis lakóépületek egyikében laktak.
Korábban már találtak gyűrűt egyiptomi múmia lábujján, de az aranyból készült, és egy karnaki pap, Hornedjitef viselte 2200 évvel ezelőtt. Múmiája a British Museumban látható.
MTI
A feltárást végző kutatók tudomása szerint most először fedeztek fel ókori - több mint 3300 évesre becsült - tetemeken hasonló, lábon hordott rézgyűrűket. Úgy vélik, hogy az érintettek még életükben viselték a szokatlan "ékszereket", azt azonban nem tudták még megfejteni, vajon varázshatást reméltek-e tőlük, vagy csupán divatból díszítették a lábukat. Az előbbit támaszthatja alá, hogy az egyik csontváznak azon a lábán - a jobbon - találták meg a gyűrűt, amely többszörös törés nyomait mutatja. A tetem egy 35-40 éves férfié lehetett.
A maradványokra Ahet-Aton ókori egyiptomi várostól - mai nevén el-Amarna - délre, egy temetőben bukkantak. A település rövid ideig Egyiptom fővárosa volt. A XVIII. dinasztiabeli Ehnaton fáraó alapította Aton, a Napkorong tiszteletére, akinek kultuszát igyekezett kizárólagossá tenni. A fáraó halála és reformjai bukása után a város elnéptelenedett. (Ahet-Aton jelentése: "Aton fényhegye" vagy "Aton horizontja". )
Anna Stevens, az amarnai ásatási program igazgatóhelyettese a LiveScience.com tudományos hírportálnak küldött e-mailes nyilatkozatában kifejtette, hogy a középkorú férfi a lábán elszenvedett törések miatt iszonyatos fájdalmaktól szenvedhetett életében. Combcsonttörése ráadásul rosszul forrt össze, ami bizonyosan fokozta kínjait. A rézgyűrűt jobb lábán viselte, ami arra utal, hogy gyötrelmeinek csökkenését remélte a fémtárgytól. "A be- vagy körülkötésnek nagy varázserőt tulajdonítottak az ókori Egyiptomban, márpedig egy fémgyűrű, amelyet hurokszerűen el lehetett helyezni a nyilalló végtagon, megfelelhetett a célnak" - magyarázta a kutató.
Azt viszont teljes homály fedi, hogy a másik, 2012-ben feltárt csontváz tulajdonosa miért húzott gyűrűt a lábára. A maradványokból nem lehet egészségi állapotára következtetni, és egyelőre a nemét sem tudták megállapítani.
A csontvázakat nem mumifikálták, hanem szövetanyagokba és gyékényfonatokba csavarták be őket. Felfedezésük előtt mindkét sírhelyet felbolygatták sírrablók.
Stevens tájékoztatása szerint egyikőjük sem lehetett gazdag ember, hiszen nem engedhették meg maguknak, hogy sziklába vájt sírboltba helyezzék el földi maradványaikat. Feltehetően az amarnaiak többségéhez hasonlóan a város valamelyik tisztviselőjének a szolgálatában állhattak: munkájukért cserébe alapvető ellátásban részesültek - főleg gabonaadag formájában -, és az előkelőség villájához csatolt kis lakóépületek egyikében laktak.
Korábban már találtak gyűrűt egyiptomi múmia lábujján, de az aranyból készült, és egy karnaki pap, Hornedjitef viselte 2200 évvel ezelőtt. Múmiája a British Museumban látható.
MTI
Hozzászólások